info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Mohamed Talbi interjú (2011) : Iszlám a posztmodern korban

Muszlim tudósként s történésznek egyaránt elkötelezett feladatának tekinti, hogy küzdjön azokkal a rigid interpretációkkal, amelyek leegyszerűsített keretek közé szorítják a Qurʼān tanításait.[1] Véleménye szerint a Qurʼān értelmezésének egyik kulcsmozzanata a dinamikusság, amely szembehelyezkedik azon statikus megközelítésekkel, amelyek a szakrális tartalmaknak az egyoldalú értelmezését próbálják monopolizálni, majd azt kollektivizálva hirdetni. A Qurʼān értelmezési kerete több megközelítésnek is teret ad, s ez az a diverzitás, amely a másság elfogadását irányozza elő, ugyanakkor egyes ideológiák, mozgalmak pontosan ezt a pluralizmust utasítják és tiporják el, amikor a saját egyoldalú ideológiai berendezkedésüket próbálják az erőszak és a vérontás eszközeivel minden más értelmezésre oktrojált módon rányomni. Mohamed Talbi is hangsúlyozza, hogy a szélsőségek elleni küzdelem intellektuális frontján a fegyverek erejét a tudás és a toll adja, amelynek felül kell emelkednie az erőszakon és a morális korrupción. Kiemeli, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a haladást ösztönző ijtihād (اجتهاد‎), tehát a széleskörű és mélyreható ismereteken nyugvó gondolkozásra való törekedés, és az abból megszülető jogi és teológiai véleményformálás.

Bővebben...

A tudós és a szultán: Adalékok Ibn Khaldūn és Timūr történelmi találkozását megörökítő Kitāb al-‘Ibar fordításához

A kiváló tudós nagy volumenű történelmi krónikájának, a Kitāb al-‘Ibar  – amely egyben igen releváns kortárs forrás a tatárok felemelkedése és Timūr hódításainak rekonstruálása szempontjából is – lapjain  lett megörökítve az a találkozás, amelyre 1401-ben Damaszkusz külterületén került sor a rettegett uralkodóval. A történelem eme két jelentős személye közötti dialógus egyaránt érintette a kalifátus milyenségét, a tudósnak a damaszkuszi bürokraták melletti korteskedését, miután uralkodójuk, az egyiptomi Mamlūk szultán, al-Nāsir Faraj elmenekült Timūr serege elől,  avagy Ibn Khaldūn-nak a közösségi szolidaritásról (ʻaṣabīya) való nézeteinek exponálását is. Ráadásul, a tudós ezen műve számos olyan intellektuális csemegét is magába foglal, mint például a XIV. századi nyugati iszlámon belüli asztrológia és miszticizmus korabeli kérdéseinek az érintése. Ibn Khaldūn leírásában azt is érdemes hangsúlyozni, hogy egyrészről mélységesen elítélte Timūr brutalitását, másrészről pedig csodálta mint tanult-művelt uralkodót, aki igen mélyreható hadvezetési képességekkel rendelkezik.

Bővebben...

ʿUmar ibn Ibrāhīm al-Khayyām a polihisztor

ʿUmar ibn Ibrāhīm al-Khayyām (ismertebb nevén, Omar Khayyam élt 1048-1123 között) a klasszikus muszlim polihisztor prototípusa volt: Meghatározó eredmények kötődnek nevéhez, a matematika, filozófia, csillagászat, de ugyanakkor, a költészet terén is. Átfogóan írt tanulmányokat- arab nyelven- a mechanika, földrajz, zene és fizika széles spektrumán egyaránt.

Bővebben...

Al-Kindī az iszlám filozófia atyja

Al-Kindī az iszlám filozófia atyja, aki beható ismeretekkel rendelkezett a matematika, csillagászat, orvoslás és a földrajz területén is, mindezek mellett kiváló zenész volt.

Al-Kindī is the father of Islamic Philosophy. He was also a scientist of high caliber a gifted Mathematician, astronomer, physician and a geographer as well as a talented musician.

Bővebben...

Ajánló