info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

A kölni események a németországi muszlimok szemszögéből

A kölni eseményeknek a megítélése a laikus közönség előtt alapvetően számos prekoncepcionális tévhit összemosásával terhelt, amellyel karöltve a különféle iszlamofób és (xeno)rasszista entitásoknak, s közösségeknek az aktivitása is érezhetően megnőtt.[1] Aiman Mazyek a Németországi Muszlimok Központi Tanácsának (Zentralrat der Muslime in Deutschland) vezetőjének elmondása szerint: „a gyűlölködés új dimenziójának lehetünk a tanúi” utalva ezzel arra is, hogy szervezete is egyre több fenyegetést kap az újévi események óta.[2] Ugyanakkor Mazyek arra is felhívta a figyelmet, hogy a muszlimok és a menekültek elleni uszítások is egyre jobban elharapódznak, amelynek vonatkozásában rögvest tetten is érhetjük a prekoncepcionális előítéletességből fakadó tudatlanságot, mivel attól függetlenül, hogy az újévi randalírozók feltételezhetően észak-afrikai származásúak lehettek, közel sem engedhetjük meg magunknak, hogy azok tetteit egyenlőségbe tegyük a németországi muszlimokkal, arabokkal vagy a menekültekkel![3]

A Németországban is érezhetően fokozódó rasszizmus ellen fellépők sorai között találhatjuk a Bundeswehr (német hadsereg) marokkói származású őrmesterét, Nariman Reinki-t is, aki a kölni eseményeket követően az egyik legnagyobb ismertségre szert tevő katonák egyike lett. Az őrmester által koordinált deutschersoldat.de weboldal ekképpen nyilatkozik a szélsőségek elleni küzdelemben elérendő célokról: „A mi víziónk az együttélés Németországa, amelyben a megosztott értékek túlsúlyban vannak a látható különbségekkel szemben.”[4] A SPD politikusa, aki az igazságügyi tárca vezető funkcionáriusa 2013-tól, Heiko Maas a következőképpen intet óva a zavargások és a menekültek bárminemű összemosásától: „Az kétségtelen, hogy az újévi események visszataszítóak voltak, de ez nem jelenti azt, hogy [általánosságban] a külföldiekkel szembeni gyűlölködés legitimációt nyerjen.[5] Hasonlóakra hívta fel a figyelmet az integrációért felelős SPD miniszter, Aydan Özoğuz is, aki figyelmeztetett arra, hogy az újévi események következtében nem lehet általánosítva bűnbakként titulálni a menedékkérőket és a muszlimokat. Alapvetően szem előtt kell tartani, hogy törekedni kell a minél szélesebb körű tényleges alapzatra épülő információk megszerzésére, amely által el lehet kerülni az általánosítás csapdájába való besétálást, és a deszenzitizációt, amely könnyedén indukálhat exkluzivizmust és ellenségkép kreálást.[6] A kölni és más német városokban történt gyarló tettek természetesen kérdés nélkül elítélendőek, de tüzetes analizálás alá kell venni a körülmények adekvát interpretációját, és kerülni kell a felszínes válaszok megállapítására való törekedést, mivel csak így lehet érdemleges és megbízható konklúziókat levonnunk.

KeletfényeiA kölni zavargásokat követően számos kritika érintette a lokális rendőrségi és más rendfenntartó szervek képviselőinek a tehetetlenségét. A Liberal-Islamischen Bundes vezetője, Lamya Kaddor ennek vonatkozásában nyilatkozta, hogy „mint nőt, különösképpen sokkolt[ak ezek az események] s elgondolkodtató, hogy a biztonsági szervek hogyan engedhettek teret ezeknek a történéseknek. Ha bebizonyosodik, hogy ezer férfi azért gyűlt össze, hogy nőket bántalmazzon, akkor elvárnám, hogy személyes biztonságukat a rendfenntartó erők vagy a rendőrség szavatolja.”[7] A CDU integrációs ügyekért felelős szóvivője, Ismail Tipi is a Köln és az Észak-Rajna Vesztfália területén állomásozó hatóságok illetékeseinek felelősségre vonását sürgeti, amiért kialakulhattak ezek a zavargások. Hasonló állásfoglalással érvelt a legnagyobb németországi muszlim szervezet a DITIB képviseletében Bekir Alboğa, a vallásközi dialógusért felelős megbízott is: „Amennyiben a kivizsgálás bebizonyítja, hogy ténylegesen ezer férfi vett részt az ünneplő tömegen belüli erőszakoskodásban, és senki sem védelmezte őket, akkor azt is meg kell állapítani, hogy kik a felelősek ezekért a következményekért. Továbbá ha minden úgy történt, ahogy a beszámolók közre adták, az esetben pedig az állomásnak és a rendőrségnek is át kell értékelnie a biztonsági koncepcióit.[8] Alboğa hibásnak véli azt az interpretációt, miszerint a bűntények elkövetésének kiváltó oka(i) csak és kizárólag kulturális differenciákban lennének keresendők, s miként ahogy ő is érzékeltette, az iszlám egyaránt elítéli és tiltja az alkoholfogyasztást, a lopást és a szexuális erőszakot is.[9] A DITIB regionális tanácsának vezetője, Veli Firtina is megerősítette ezeknek az elementáris előírásoknak a jelentőségét, s argumentálásában igyekezett a felszínes általánosításokat leküzdeni: „Minden muszlim számára...a legfontosabb az emberi méltóság sérthetetlensége. Különös tekintettel a nők méltóságára. Isten megajándékozta a nőket azzal, hogy csodákat tudnak végrehajtani; gyermeket tudnak szülni a világra – ez maga a csoda. Pontosan ezért, az egyik hagyomány szerint a Paradicsom az anyák lábainál fekszik.[10] Firtina is rátért a kulturális differenciák kérdésére, amelynek vonatkozásában igen szignifikáns megközelítést világított meg, miszerint azok a különböző kulturális vagy etnikai háttérrel rendelkező egyének, csoportok jelentik a súlyos problémákat, akik tévesen és félrevezetően értelmezik (többek között) a Qurʼānt (Koránt) is.[11] Kaddor tovább árnyalta a körülmények összetettségének az exponálását, mivel az elkövetők vonatkozásában egyaránt megvizsgálandóak a már említett kulturális vonatkozások mellett a (származási ország adott területén gyakorolt, – miként ezt Firtina is hangsúlyozta – olykor periférikus) tradíciók vagy az oktatási rendszer milyensége, amikben szocializálódtak ezek az emberek. Továbbá, a Hamburg városának és a Régió Török Közösségének (Türkische Gemeinde in Hamburg und Umgebung) munkatársa, Charlotte Nendza mind a hamburgi, mind a kölni események elkövetőinek szociális hátterének a jelentőségét állapította meg.[12] A tettlegességig fajult újévi események vonatkozásában ezeknek a faktoroknak – továbbá az alkoholfogyasztásnak, és a csoport dinamikájának lélektanilag – az egymásra hatása egyaránt számbavételt igényel, a felületes megközelítések és válaszok elkerülése érdekében.[13]

Érdemes és szükséges azokat a személyeket is megszólaltatni, véleményüket kikérdezni az újévi események vonatkozásában, akiket a közvélekedés mindenféle előzetes ismeret nélkül könnyedén megbélyegez s tettesnek ítél meg. A neves német lap, a Zeit ezen megközelítés mentén készített interjút néhány szír menekültekkel, s a következőkben az interjúkból közlünk egy-két részletet. A Zeit azon kérdésére, hogy miképpen fogadták (többek között) a Kölnről szóló beszámolókat, egyaránt a tettesek elítélését tartották szükségesnek, Mamoun H. szerint a német törvények szerint kell eljárni, míg Ammar B. példaként említett egy damaszkuszi molesztálási esetet, aminek következtében a vétkest hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.[14] Mohammad Q.  pedig – ahogy Alboğa – kitért arra is, hogy a Szentírás tiltja a nőkkel szembeni nemi erőszakot. (Lásd a 9. hivatkozási pontot.) Az általános percepciók és megközelítések szélesítése érdekében külön érzékletes példázat a kurd származású Ammar Mohammad válasza a Zeit kérdésére, aki elmondta, hogy a kurd harcosoknak majdnem a fele nő, s teljesen azonos jogokkal rendelkeznek, mint férfi társaik.[15]    

Az interjú során reflektorfény alá került az európai nők szabadosabb öltözködési formái és az azzal kapcsolatos percepciók megvitatása is: „Roppant egyszerű: A nő azt viselhet amit akar, ez a szabadság és egyben a német törvények része is.”[16] Nyilatkozta az egyik megkérdezett, Mohammad F. pedig a következőket válaszolta, amelyben már konkrétumokat érintett: „Én nagyon hálás vagyok azért, hogy itt lehetek. Ugyanakkor, azt mindenképpen el kell mondani, hogy bizonyos témák vonatkozásában mások a megítélésünk, mint az európaiaknak. Egy rövid történet: A szülőföldemen, Dara városában néhány orosz család él. Az egyik nap, amikor a folyóhoz ment mosni az egyik orosz nő… akkor felhúzta a ruháját és láthatóvá váltak a lábai. Egy közelében tartózkodó férfi, aki látta ezt a nőt úgy vélte, hogy a nő ezzel jelezte számára, hogy nemi kapcsolatot akar létesíteni vele. Szerencsére, több férfi is volt ott, így megakadályozták ezt.[17] Az interjú további része rátért arra, hogy pontosan ettől a viselkedéstől tart (többek között) Németország is, ugyanakkor a válaszok arra is rávilágítottak, hogy megint csak kerülni kell az általánosítást, hiszen az egyik legmeghatározóbb faktor nem más, mint a műveltségi szint. „Teljesen elfogadhatatlan, hogy bárki is szexuálisan nőket bántalmazzon. Ilyet csak olyan tesz, aki nem rendelkezik megfelelő edukációval. Ugyanakkor Szíriában internet és TV is van, így az emberek pontosan tudják, hogy a Németország mit vár tőlük.[18] Ammar és Mamoun pedig ezekkel a gondolatokkal zárták a beszélgetést: „Újra normális életet szeretnék. Nem akarok a lövöldözésekre és a bombázásokra gondolni, ahogy évekig így történt.”Hasonlóképpen érzek. Elvesztettem a házamat, az állásomat és az autómat. Nem tudom elfelejteni azt, ami Szíriában történt, és azt sem, hogy milyen melegszívűen fogadtak itt. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy itt lehetek.”[19]

Az ilyen és hasonló bűncselekmények prevenciója során kifejezetten releváns a párbeszéd és az oktatás szerepe az adott normák, értékek és törvények vonatkozásában. Kaddor a minél korábbi tudatos edukációt nevezte meg iránymutatónak a demokratikus értékek elplántálásáért, amelynek részét kell, hogy képezze az olyan alkotmányi princípiumok, mint például a szólás- és vallásszabadság vagy a nemi egyenlőség, mindeközben szükséges tisztázni azt is, hogy aki a törvény ellen vét, az meg lesz büntetve.[20]

Keletfényei

Elemzésünk záró gondolataiban meg kell állapítani, hogy a kölni események adekvát megközelítését és interpretálását közel sem lehet leegyszerűsíteni, és bizonyos szlogenek alá hajtva prekoncepcionális jelleggel megbélyegezni egy-egy etnikai vagy vallási közösséget, ahogy számos szélsőjobboldali, populista politikai kezdeményezés és színtér is teszi. Egyaránt górcső alá vehetjük a PEGIDA szélsőségeseit, a görög Golden Dawn vagy Donald Trump amerikai politikus demagóg politikai céltételezéseit is, hogy érzékeljük azoknak a realitásoktól elrugaszkodott jellegét. Az ellenségkép kreálás jól ismert az ideológiatörténeti kutatásokban, s a kortárs szélsőjobbra tolódó nyugati (továbbá Közép- és Kelet-európai) politikák egyik fő pillére, miszerint minden deficitért a menekültek és a bevándorlók tehetőek felelőssé. Ugyanakkor, ha a tényleges körülményeket vesszük górcső alá a szélsőséges szervezetek elterjedése során, általánosságban megállapítható az akkut gazdasági krízisek megléte, az elmúlt évek során eszkalálódó munkanélküliségi ráták, az állami megszorítások tovagyűrűző hatása. Ezeket a gazdasági deficiteket igyekeznek kihasználni egyes szélsőséges politikai hangadók, míg az irányításuk alá tartozó média színterek szisztematikusan építik fel az ellenségkép kreálás pódiumát.[21] A kölni események elkövetőit a vonatkozó német büntetőjog szerint kell elítélni, ugyanakkor az azt követően számos esetben tettlegességig fajult gyűlöletkeltő szélsőségeseket is a megfelelő politikai konklúzió általi megítéléssel kell minősíteni.

 

 

 

* A tanulmány eredeti megjelenési helye: Fodor István: A kölni események a németországi muszlimok szemszögéből. Barankovics, 2016.03.09. Online: http://barankovics.hu/cikk/jatekon-kivul/a-kolni-esemenyek-a-nemetorszagi-muszlimok-szemszogebol

[1] Köln városában január során több erőszakos incidens és támadás történt a lokális külföldi származású emberek ellen különféle szélsőjobboldali megmozdulások, csoportok által, akik a rendőrséggel is összetűzésben kerültek egy a PEGIDA szélsőséges nacionalistáit támogató kölni demonstráció során. DerStandard: Pakistaner und Syrer in Köln attackiert – Muslime beklagen Feindseligkeit DerStandard.at, 2016.01.11. Online: http://derstandard.at/2000028809182/Gewalttaeter-greifen-in-Koeln-Pakistaner-und-Syrer-an; A szélsőségek aktivitása okán a városi rendőrséget megerősítették. Tageschau: Muslime beklagen "neue Dimension des Hasses" Tageschau.de, 2016.01.11. Online: https://www.tagesschau.de/inland/uebergriffe-koeln-127.html; RP: Nach Übergriffen von Köln. Muslimische Bundeswehr-Soldatin wehrt sich gegen Pauschalisierung. RP Online, 2016.01.21. Online: http://www.rp-online.de/panorama/deutschland/koelnhbf-muslimische-bundeswehr-soldatin-wehrt-sich-gegen-pauschalisierung-aid-1.5707222; Groth, Stefanie: In die Ecke gedrängt. NDR.de, 2016.02.05. Online: https://www.ndr.de/ndrkultur/sendungen/freitagsforum/Wie-Muslime-die-Debatten-zu-Koeln-empfinden,muslim104.html

[2]Zeit: Kölner Muslime beklagen "neue Dimension des Hasses" Zeit Online, 2016.01.11. Online: http://www.zeit.de/gesellschaft/zeitgeschehen/2016-01/silvester-uebergriffe-koeln-muslime-fremdenhass

[3]Rzitki, Fabienne: Islamexpertin zu den Übergriffen in Köln: "Muslime nicht unter Generalverdacht stellen" Web.De, 2016.01.09. Online: http://web.de/magazine/panorama/uebergriffe-koeln-silvester/islamexpertin-uebergriffen-koeln-muslime-generalverdacht-stellen-31263012;

[4]Azt is érdemes megjegyezni, hogy a német fegyveres erők kötelékében több mint 1500 személy muszlim, akik katonai kötelezettségeiket Németország szolgálatában teljesítik. Deutschlandfunk: Nariman Reinke. Muslimische Soldatin kämpft gegen Rassismus. Deutschlandfunk.de, 2016.01.29. Online: http://www.deutschlandfunk.de/nariman-reinke-muslimische-soldatin-kaempft-gegen-rassismus.1818.de.html?dram%3Aarticle_id=343985

[5]Zeit: Zeit Online, 2016.01.11.; Groth: NDR.de, 2016.02.05.

[6]Hozić, Muamer: Widersprüche interessieren nicht. Islamische-Zeitung.de, 2016.02.04. Online: http://www.islamische-zeitung.de/widersprueche-interessieren-nicht/

[7]Leubecher, Marcel: Muslime fordern Rücktritte bei der Polizei. Die Welt, 2016.01.06. Online: http://www.welt.de/politik/deutschland/article150662104/Muslime-fordern-Ruecktritte-bei-der-Polizei.html

[8]Leubecher: Die Welt, 2016.01.06.

[9]Qurʼān használatom során az Okváth Csaba által szerkesztett: „A Kegyes Korán értelmi és tartalmi fordítása magyar nyelvre” c. változatot alkalmazom, mely „A Fahd Király nevét viselő, a Kegyes Korán nyomtatására alapított, Komplexum” gondozásában lett kiadva. Az alkohol fogyasztásának tilalma: „És kérdezni fognak téged a borról és a szerencsejátékról. Mondd: „E kettőben nagy bűn található…” 2:219. „Ő, ti, akik hisztek! Bizony a bor, a szerencsejáték, az áldozati kövek és a sorshúzás nyilai csupán a sátán művének szennye. Kerüljétek el! Talán boldogultak.” 5:90; A lopás tilalmáról: 5:38-39. Vö.: Ṣaḥīḥ al-Bukhārī: Volume 8, Book 81, Number 780. A szexuális erőszak tilalmának vonatkozásában lásd: „Ne közeledjetek a paráznasághoz! Bizony fertelmes dolog az! És milyen borzalmas út!” 17:32. A jelen versben a ’paráznaság’ a törvénytelen nemi kapcsolatot is magába foglalja. Illetve a következő vers expressis verbis fogalmazza meg a kicsapongás nélküli élet egyedüli üdvösségét: „Bizony a hívők boldogulnak. És akik szemérmüket hűen őrzik.” 23:1.-5. Tehát azok, akik semmilyen törvénytelen nemi kapcsolatba nem kerülnek. Konklúzióként megállapítható, hogy az alapvető előírások értelmében a nőkkel szemben kedvességgel és tisztességgel kell viseltetnie a férfiaknak. Az iszlámban a nemi erőszak az egyik legsúlyosabb bűnök csoportjába tartozik, amellyel más embert bántalmazni vagy a közösséget destabilizálni lehet. Ebből kifolyólag a nemi erőszak mélyen elítélendő bűntett, amely tiltott az iszlámban.

[10]A citált hagyomány forrása: Sunan al-Nasā’ī 3104; Westfälische Nachrichten: Veli Firtina: „Ich war schockiert“ WN, 2016.01.16. Online: http://www.wn.de/Muenster/2233955-Reaktion-von-Muslimen-zu-Koeln-Veli-Firtina-Ich-war-schockiert

[11] Westfälische Nachrichten: WN, 2016.01.16.

[12]Groth: NDR.de, 2016.02.05.

[13]Rzitki: Web.De, 2016.01.09.

[14]Bangel, Christian – Thurm, Frida: "Ich habe überhaupt keine Lust auf Frauen." Zeit, 2016.01.14. Online: http://www.zeit.de/gesellschaft/zeitgeschehen/2016-01/fluechtlinge-arabische-maenner-frauen-gleichberechtigung-koeln

[15]ZEIT: Zeit Online, 2016.01.14. A harcoló kurd alakulatok női tagjairól lásd: Sekkai, Kahina:  Les femmes kurdes en première ligne. Paris Match, 2015.04.30. Online: http://www.parismatch.com/Actu/International/En-images/Les-femmes-kurdes-en-premiere-ligne-contre-Daech-en-Irak-755088#15

[16] ZEIT: Zeit Online, 2016.01.14.

[17] ZEIT: Zeit Online, 2016.01.14.

[18] ZEIT: Zeit Online, 2016.01.14.

[19]ZEIT: Zeit Online, 2016.01.14.

[20]Rzitki: Web.De, 2016.01.09.

[21]Mercille, Julien: ‘Anti-Islamic group Pegida are coming to town. We can’t afford to laugh and dismiss them’ TheJournal.ie, 2016.02.05. Online: http://www.thejournal.ie/readme/pegida-ireland-2585259-Feb2016/

Ajánló