info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

A németországi egyetemek szerepvállalása a menekültek integrációjában

A kortárs migrációs folyamatok által az Európai Unióba, azon belül is a Németországba érkezett személyek között jelenlegi becslések szerinti mintegy 30-50 ezer[1] olyan felsőoktatási korú menekült van, akiknek a saját hazájukban dúló pusztító háborúk és humanitárius válságok következtében abba kellett hagyniuk a felsőoktatási tanulmányaikat, vagy éppen még el sem kezdhették, de már bejutottak hazájuk valamelyik egyetemére.[2] Ezen fiataloknak kíván támaszt nyújtani a DAAD (Deutscher Akademischer Austausch Dienst, magyarul Német Felsőoktatási Csereszolgálat): A szervezet célja, hogy a menekültként már elismert fiataloknak, illetve azoknak, akiknek menedékkérelmük már folyamatban van, helyet biztosítson a német felsőoktatásban. A DAAD ezáltal hozzá kíván járulni az oktatás általi társadalmi integráció erősítéséhez.  

KeletfényeiKöztudott, hogy az oktatásnak kulcsszerepe van a társadalmi integrációban, ezért a menekülteknek minden körülmények között biztosítani kell az abban való részvétel lehetőségeit meghatározott előfeltételek megléte esetében.[3] A németországi egyetemek jelentős része már kialakította[4] a menekültekkel kapcsolatos oktatási koncepcióját. Az oktatáson keresztüli társadalmi integráció koncepciójának eklatáns példái a Hessen tartománybeli egyetemek, amelyek szoros kapcsolatban állnak a lokális közösségekkel, a menekülteket fogadó központokkal és a civil társadalom szereplőivel, így széles körben tudnak szerepet vállalni az elismert menekült státusszal rendelkezők oktatásában.[5]  A DAAD programjainak tervezésekor abból indul ki, hogy a Németországba érkezett menekülteknek jelentős része 18-25 év közötti, köztük pedig számosan szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.   A program megvalósítása érdekében a BMBF, a német oktatási minisztérium 100 millió eurót, ebből csak 2016-re 26 millió eurót különített el többek között nyelvi kurzusokra és különféle mentorprogramokra.[6] Mint ahogyan azt a számok is jelzik, a program hosszú távra tervez. A felsőoktatáshoz való hozzáférés biztosítását célzó program alapvetően három fő tényezőt foglal magában.[7] A kompetenciák és képesítések felmérése után megbizonyosodnak a jelöltek tudományos alkalmasságáról, tárgyi tudásáról, majd mentorprogramokkal és tanulást segítő eszközökkel támogatják a felsőoktatás világába történő integrációt. 

Első komponens: A felsőoktatási képzésbe potenciálisan bekapcsolódni képes menekültek egyik fő attribútuma a fejlett nyelvi készségek megléte. Mivel eltérő előzetes tudással rendelkeznek, szükséges az ismeretek teszt útján (TestAS) történő felmérése.  Ennek során meg lehet arról bizonyosodni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezik az adott jelölt és hol van szükség szintre hozó fejlesztésre. Ezekkel lehet ugyanis megalapozni egy-egy képzés sikeres elvégzésének pilléreit.  

Második komponens a menekült fiatalok egyetemi programokba való integrálása.  A finanszírozó program elnevezése az Integra – Integration von Flüchtlingen ins Fachstudiu.  Az Integra célja, hogy a német egyetemek vérkeringésébe való bekapcsolódás előtt szilárd alapokat teremtsen. Ezen programok többek között előkészítő (propedeutikai)[8] egyetemi képzéseket, és olyan speciális nyelvi kurzusokat, illetve interkulturális tevékenységeket foglalnak magukba, amelyek párhuzamban állnak azokkal az egyetemi képzési tervekkel, amelyekben vélhetően részt tudnak majd venni az érintett menekültek. Az Integra keretei között a résztvevők elsajátíthatják a(z adott tudományterületen lévő) tárgyspecifikus ismereteket, az önszabályozó tanulás stratégiát és a szociális kompetencia fejlesztésére is lehetőség van. Az Integra évente mintegy 2400(!) képzési helyszínt foglal magába, ahol kidolgozták már ezeket a felsőoktatásban való részvételt előkészítő programokat.[9] Emellett számos német egyetem maga indít olyan felkészítő és nyelvi kurzusokat, amelyekkel támogatni tudják a menekültek egyetemi oktatásának és diplomaszerzésének sikerességét.

Harmadik komponens: A migrációs szakirodalomból[10] pontosan tudjuk, hogy az integráció legalapvetőbb feltétele a kapcsolati-humán tőke kialakulása, azaz a menekültet (és természetesen a migránst is) körülvevő szociális háló minősége.  Ennek érdekében indítják a „Welcome - Studierende engagieren sich für Flüchtlinge” (Üdvözöljük – Diákok a menekültekért) elnevezésű programot. A német felsőoktatásban tanuló egyetemisták hálózatának segítségével a menekült fiatalok feltehetően könnyebben tudnak majd bekapcsolódni az egyetemi képzésekbe és a társadalmi integráció folyamába.Keletfényei

A szövetségi kormány finanszírozásában tehát társadalmi beilleszkedést szolgáló tevékenységek, a különféle mentorprogramok, nyelvi képzések indultak. A német kormányzat felismerte azt, hogy a helyi diákoknak milyen meghatározó lehet a szerepe az integrációs folyamatban, ezért szerepvállalásukat azzal igyekszik honorálni, hogy támogatja a fiatal pályakezdők első munkahelyhez jutását.   

Informationen für Flüchtlinge – Studieren und Leben in Deutschland” (Információközlő szolgáltatás a menekültek számára – Élet és tanulás Németországban). Az alábbi weboldal – https://www.study-in.de/de/refugees/ – azon menekültek számára lett létrehozva, akik Németországba érkezvén szeretnék elkezdeni vagy folytatni a felsőoktatási tanulmányaikat.[11] A kezdőoldal arab, dari, pastu és perzsa nyelveken egyaránt elérhető, így megkönnyítve a tájékozódást és a legfontosabb információk elérését arról melyek a német egyetemeken való tanulmányok folytatásának előfeltételei és követelményei.  Ráadásul, a DAAD Információs Központja is megnövelte a kapacitását, hogy érdemi információkkal tudjon szolgálni a németországi egyetemi képzések iránt való fokozódott érdeklődések számára.

 „Sonderprogramm für Hochschulangehörige an der internationalen DAAD-Akademie” (Speciális programok a nemzetközi DAAD Akadémián résztvevő egyetemi polgárok számára). A 2016-os és a 2017-es esztendőben a nemzetközi DAAD Akadémia (iDA) jelentős támogatásokat nyújt azoknak az egyetemi polgároknak, – oktatóknak és diákoknak egyaránt – akik napi szinten próbálnak segíteni a menekülteken, tanácsokkal látják el őket, vagy német nyelvű kurzusokat tartanak a számukra.[12] A DAAD Akadémia olyan szeminárium indítását is szorgalmazza, amelyeken a megjelent hallgatóság sorai között menekültek is jelen vannak, akár mint vendéghallgatók, akár mint reguláris hallgatók.[13]  A DAAD Letter magazinja rendszeresen publikálja azokat az intézkedéseket, amelyek az egyetem falai közé kerüléstől a munkaerő-piacra történő bekapcsolódásig a felsőoktatás világában képesek elősegíteni az integráció folyamatát.[14]

 

* A tanulmány eredeti megjelenési helye: Fodor, István: A németországi egyetemek szerepvállalása a menekültek integrációjában. Barankovics Online, 2016.10.11. Online: http://barankovics.hu/cikk/jovoido/a-nemetorszagi-egyetemek-szerepvallalasa-a-menekultek-integraciojaban#_ftn10

[1] Rüland, Dorothea: Öffentliches Fachgespräch zum Thema „Bildung in der Einwanderungsgesellschaft“. Ausschuss für Bildung, Forschung und Technikfolgenabschätzung, Deutscher Bundestag, 24. Februar 2016. 1.

[2] Csak Baden-Württemberg tartomány egyetemein több mint 50 ezer menekült (diák) vett részt felsőfokú képzésben a 2014 augusztusa és 2015 augusztusa közötti tanítási évben. A vonatkozó beszámolót lásd egy tartományi rektori konferencia kivonatából: Sofortprogramm der baden-württembergischen Universitäten zur Hochschulbildung von Flüchtlingen. Landes Rektoren Konferenz, Baden-Württembergn. Online: http://www.lrk-bw.de/images/Sofortprogramm_Fl%C3%BCchtlinge_Landesunis.pdf (2016.09.25.)

[3] Kaufmann, Dieter: Herausforderung Flüchtlingsfrage. Duz Magazine, Ausgabe 11/15 vom 23. Oktober 2015. Online verzió: http://www.duz.de/duz-magazin/2015/11/herausforderung-fluechtlingsfrage/345 (2016.09.25.)

[4] Rüland: Deutscher Bundestag, 24. Februar 2016. 2.; Lásd a további programok leírását az Rektorok Konferenciája (HRK) színtér online felületén: Hochschulrektorenkonferenz: Studium für Flüchtlinge. HRK, online: https://www.hrk.de/en/themes/internationales/internationale-studierende/fluechtlinge (Letöltés 2016.09.25.)

[5] Hessische Hochschulen im Nord Süd Kontext: Hessische Hochschulen engagieren sich für Flüchtlinge. Online: http://www.hessische-hochschulen-nordsued.de/hochschulenfluechtlinge.html (Letöltés: 2016.09.24.)

[6] Alumniportal Deutschland: Flüchtlinge an deutschen Hochschulen – Herausforderungen und Chance. Online: https://www.alumniportal-deutschland.org/studium-weiterbildung/studium-ausbildung/fluechtlinge-studium-hochschulen/ (Letöltés: 2016.09.24.)

[7] DAAD: Flüchtlinge an deutschen Hochschulen: So engagiert sich der DAAD. Online: https://www.daad.de/der-daad/fluechtlinge/infos/de/43153-fluechtlinge-an-deutschen-hochschulen-so-engagiert-sich-der-daad/ (Letöltés: 2016.09.24.)

[8] Kaufmann: Duz Magazine, Ausgabe 11/15 vom 23. Oktober 2015.

[9] Rüland: Deutscher Bundestag, 24. Februar 2016. 4.

[10] Anthias, Floya – Cederberg, Maja: Using ethnic bonds in self-employment and the issue of social capital. Journal of Ethnic and Migration Studies, 2009, 35(6): 901-917.; Berger, Maria – Galonska, Christian – Koopmans, Ruud: Political integration by a detour? Ethnic communities and social capital of migrants in Berlin. Journal of Ethnic and Migration Studies, 2004, 30(3): 491-507.; Bourdieu, Pierre: The forms of capital. In: Richardson, J.G. (szerk.): Handbook of Theory & Research for the Sociology of Education. Greenwood Press. 1986.; Pilati, Katia: Network resources and the political engagement of migrant organisations in Milan. Journal of Ethnic and Migration Studies, 2012, 38(4): 671–688.; Wren, Karen: Supporting asylum seekers and refugees in Glasgow: the role of multi-agency networks. Journal of Refugee Studies, 2007, 20(3): 391–413.; Zetter, Roger – Griffiths, David. – Sigona, Nando: Social capital or social exclusion? The impact of asylumseeker dispersal on UK refugee community organizations. Community Development Journal, 2005, 40(2): 169–181.

[11] DAAD: Informationen für Flüchtlinge. Online: https://www.study-in.de/de/refugees (Letöltés: 2016.09.24.) vö.: Rüland: Deutscher Bundestag, 24. Februar 2016. 4-5.

[12] Rüland: Deutscher Bundestag, 24. Februar 2016. 5.

[13]DAAD: Sonderprogramm 2016. Beratung und Begleitung von Studierenden mit Fluchtintergroung.  International DAAD Akademie. Online: https://www.daad.de/medien/ida/ida_brosch-sonderprog-2016_160120_low.pdf (Letöltés: 2016.09.24.)

[14] A vonatkozó anyagokról lásd az alábbi linket: DAAD: Downloads und Publikationen. Online: https://www.daad.de/der-daad/fluechtlinge/downloads/de/ (Letöltés: 2016.09.24.)

 

Ajánló