info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

A vallás szerepe a Németországba érkező menekültek integrációjában

A Németországba érkező muszlim menekültek jelentős kihívásokat generálhatnak az ország mecsetjeire, mivel a vallási szentélyek szerepe és jelentősége nem merül ki a humanitárius támogatásokban, hanem a németországi iszlám haladási-fejlődési útvonalának vonatkozásában is releváns szerepük van. Az alábbi tanulmány a kutatásokban eddig meg nem világított területeket igyekszik vizsgálni és bemutatni, amely által árnyaltabb képet kaphatunk a migráció németországi dimenziójáról.

 

A tanulmány eredeti megjelenési helye: Fodor, István: A vallás szerepe a Németországba érkező menekültek integrációjában. Barankovics, 2015.11.04. Online: http://barankovics.hu/cikk/vallas-es-tarsadalom/a-vallas-szerepe-a-nemetorszagba-erkezo-menekultek-integraciojaban            

Az elsősorban muszlim országokból menekülni kényszerültek érkezése szignifikáns szereppel bír a németországi iszlám egyébként is sokszínű jellegére, hiszen eltérő kulturális és etnikai hátterekkel rendelkező muszlimokról beszélünk, akik közel sem alkotnak egy monolit egységet, ahogy a felszínes közvélekedés tartja.[1] Ezen humanitárius krízis eszkalálódását megelőzően, elsősorban a török-dominanciájú iszlám volt a meghatározó gyakorlat, hiszen a Németországban élő mintegy 4 millió muszlim jelentős része török felmenőkkel rendelkezik, míg az arab, bosnyák vagy albán gyökerű muszlimok száma igen csekély.[2] Ugyanakkor, napjainkra már több százezer szír és iraki származású muszlim érkezett Németországba, amire reflektálva jegyezte meg a német Muszlimok Központi Tanácsának vezetője Aiman Mazyek, hogy a hagyományos török-dominanciájú németországi iszlám hangsúlya vélhetően át fog helyeződni az arab-dominanciájú iszlámra, amely által még sokszínűbbé fog válni az országon belüli muszlim közösségek milyensége.[3]

         KeletfényeiAz integrációért felelős szervek felkérték a mecseteket (amik már hónapok óta szisztematikusan készülnek) és a különféle muszlim szervezeteket, hogy vállaljanak szignifikáns szerepet az újonnan érkezők fogadásában, beilleszkedésük elősegítésében.[4] Mazyek megerősítette, hogy a mecsetek kulcsszereppel bírnak az érkezők integrációjának tekintetében, egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy maguknak a németországi muszlimoknak is kihívást jelent ez a feladat.[5] Kihívást, amely egyben általános humanitárius kötelesség vállalást követel az embertől, másrészről pedig, az iszlámban fajsúlyos előírás a karitatív tevékenységek rendszeres gyakorlata. Mazyek röviden ismertette, hogy a szervezete milyen feladatokat lát el: Többek között lelki biztonságot próbálnak nyújtani a menekülteknek, így a mecsetekben való imádkozást biztosítják, keleti ételeket készítenek, tanácsadást is ellátnak, hogy a menekültek tudják, hogy milyen hivatalos szervekhez kell fordulniuk, a munkaerőpiacra való belépéshez igyekeznek megkönnyíteni a hozzáférést, s próbálnak hozzájárulni ahhoz is, hogy az integrációval párhuzamosan a saját identitásukat is megtudják őrizni a menekültek.[6] Az országban mintegy 2400 mecset található, amelyek többsége török szervezetekhez tartozik, a vallási vezetők (إمام imām) döntő többsége is török, ugyanakkor ez még nem jelent problémát, mivel arab nyelven vezetik az imádkozásokat. Evvel ellentétben, már közel sem ilyen egyszerű a képlet a kiemelt jelentőségű pénteki közösségi ima esetében, mivel azt elsősorban török nyelven vezetik le az imāmok.

 A beilleszkedés kezdő lépései között helyezkedik el a közösséghez tartozás érzésének a kialakulása és megizmosodása, ezért az újonnan érkezett menekültek könnyedén megtudják találni a legközelebbi arab-nyelvű közösségeket, amelyeken belül mind a férfiak, mind a nők számára biztosítottak a különböző közösségi színterek. Ahmad Aweimer a dortmundi muszlim közösség szóvivője úgy véli, hogy nyilván szélesedett a nyelvi sokszínűségből fakadó problémák száma, mivel Észak-Afrika és a Közel-Kelet földjein számos dialektusban beszélik az arabot, de ezek ellenére sem jelenthet igazán nagy volumenű akadályt, mivel a legtöbb ember megérti a modern standard arabot.[7] Gorzewski roppant lényegre tapintóan érzékeltetni azt, hogy – egyelőre – lehetetlen megmondani, hogy a menekültek az anyaországban tapasztalt és átélt borzalmakat, vészterhes percepciókat mennyire és hogyan „viszik át” a német mecsetekbe (ezáltal a német társadalomba), ha egyáltalán beszélhetünk ilyen faktorról. Ezzel kapcsolatban szögezte le Mazyek, hogymindazok, akik úgy vélik, hogy a konfliktusoknak Németországban is helye van, azoktól azonnal meg kell vonni a Németországban tartózkodás jogát.”[8] Továbbá negligálhatatlan az a tényező is, hogy megint csak nem beszélhetünk egy monolit egységről a menekültek vonatkozásában, mivel sokszínűek, hiszen arab, kurd, afgán etnikumoktól kezdve, különböző felekezethez tartoznak a szíriai alawita (ʿalawīyyah) irányzaton keresztül, síita (shīʿah), szunnita (sunnī), yazidi (êzidî), keresztény stb.

 Az országban székelő Marokkói Központi Tanács funkcionáriusa, Abdelkader Rafoud megvilágította, hogy három évtizeddel ezelőtt a marokkóiaknak sem volt mecsetjeik Németországban, így a török mecsetek közösségeihez csatlakoztak, amelyek után már megtudták teremteni az anyagi feltételeiket a saját szakrális épületeik felépítésére.[9] Rafoud úgy véli, hogy hasonló forgatókönyv vár a szíriai és iraki muszlimokra is, majd tovább árnyalta a körülmények leírását: Állásfoglalása szerint az, hogy a lingvisztikai és szektariánus hasonlóságok jelen vannak, még nem jelenti azt, hogy a szírek és az irakiak otthonosan éreznék magukat a germán-marokkói szervezetek ölelésében, ugyanis:azok az emberek, akik már évek óta itt élnek a lokális kultúra befolyása alá kerültek.[10] Tehát a marokkói mecsetek egyaránt reprezentálják a saját vallási életüket, és a lokális német attribútumok kombinációját.

Egyes németországi mecsetek német nyelvű kurzusokkal is próbálják segíteni az integrációt, ugyanakkor ezeknek a forrásai limitáltak, nem rendelkeznek olyan ernyőhálózattal, mint a keresztény egyházak, karitatív szervezetek, ezért releváns, hogy állami szinten legyenek biztosítva a nyelvi kurzusok is.[11] Napjainkban, Németországban is egyre inkább teret nyernek a szélsőséges entitások, egyrészről a helyi salafiyya mozgalom, másrészről pedig a különféle szélsőjobboldali szervezetek képében, mint például a PEGIDA mozgalom.[12] Míg az előbbi megpróbálja beszervezni az újonnan érkezőket, így generálván belbiztonsági problémákat, addig az utóbbiak egyre több mecsetet gyújtanak fel, s megpróbálják dehumanizálni és üldözni a kisebbségeket, elsősorban is a muszlim közösségeket.[13]

Keletfényei

A prevenció jegyében nagyon releváns, hogy a hatóságok kooperáljanak a helyi mecsetek közösségeivel, így monitorizálni és korlátozni lehet a szélsőségesek aktivitását, ahogy erről beszámolt Susanna Schröter a Goethe Egyetem etnológusa, és többek között a Frankfurter Forschungszentrum Globaler Islam kutatóintézet vezetője.[14]

A szélsőségek elkerülése, és azzal párhuzamosan a német társadalomba való integráció elősegítésében alapvető szereppel bírnak a mecsetek, amelyek a német társadalom értékeit és normáit tudják közvetíteni a menekültek felé, ezáltal pedig kulturális hídként is funkcionálnak.[15] Továbbá, roppant mód releváns, hogy széleskörűen kell biztosítani azokat a német-kurzusokat, amelyek az alkotmányos és állampolgári ismeretekkel való megismerkedést teszik lehetővé, amelyek alapvető faktornak tekintendőek az integráció folyamatában.[16] Összességében tehát, ennek a folyamatnak szerves részét képezi a kormányzati szervek, a helyi hatóságok és a muszlim közösségek kooperációja.[17]

 

 

[1] Buczek, Anna: Muslime in Deutschland im Spiegel der Religionsgeographie – Am Beispiel von Mannheim. GFPS, Schriftenreihe der GFPS e.V. Ausgabe 04/2009. 3.

[2] Jelenleg Németország legnagyobb muszlim szervezet a Török-Iszlám Unió (DİTİB), amelynek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy számos tartományi kormányzat együttműködik a szervezettel. A DİTİB tevékenységeiről és a vallási, közösségi illetve politikai szerepéről való ismertetést lásd: Gorzewski, Andreas: Die Türkisch-Islamische Union im Wandel. Wiesbaden: Springer VS, 2015.; Az ország lakosságának mintegy 4%-t képezik a muszlimok, amiről egy 2012-es elemzés is beszámolt.: Haucap, Justus – Heimeshoff, Ulrich: Sind Moscheen in Deutschland NIMBY-Güter? Ordnungpolitische Perspektiven. Nr 23, Januar 2012, 12.

[3] Mazyek, Aiman: "Arabisch geprägter Islam wird künftig sichtbarer" Die Welt, 2015.09.07. Online: http://www.welt.de/politik/deutschland/article146090865/Arabisch-gepraegter-Islam-wird-kuenftig-sichtbarer.html

[4] A mecsetek szignifikáns szerepe abban rejlik, hogy egyrészről, mint szakrális térként jelenik meg, amelynek falai között az ájtatosság felemelő érzésében részesülhet a hívő, másrészről pedig, mint kulturális színtér, pontosabban megfogalmazva, központként is funkcionál. A mecsetekben többek között teasarkok is találhatóak, hölgyek és gyermekek számára külön termeket biztosít, könyvtárak, avagy speciális élelmiszereket értékesítő boltokat is magukba foglalnak, amelyek az iszlám előírása szerinti (halal) ételeket kínálják. Részleteiben lásd: Buczek, 04/2009,  8.

[5] Mazyek, Die Welt, 2015.09.07.; Zeit Online: Zentralrat der Muslime fordert Regeln für Integration. Zeit Online, 2015.10.10. Online: http://www.zeit.de/gesellschaft/zeitgeschehen/2015-09/integration-zentralrat-der-muslime-aiman-mazyek; Mayntz, Gregor: Müssen dafür mehr Moscheen gebaut werden? RP.Online, 2015.09.22. Online: http://www.rp-online.de/politik/mehr-moscheen-fuer-islamische-fluechtlinge-aid-1.5413771

[6] Ruppel, Ulrike: Aiman Mazyek: Dürfen Flüchtlinge nicht in Watte packen. BZ-Berlin, 2015.09.19. Online: http://www.bz-berlin.de/deutschland/aiman-mazyek-duerfen-fluechtlinge-nicht-in-watte-packen; Mazyek, Die Welt, 2015.09.07.

[7] Gorzewski, Andreas: Mosques: a gateway to integration. Qantara.de, 2015.10.20. Online: https://en.qantara.de/content/refugees-in-germany-mosques-a-gateway-to-integration

[8] Zeit, Zeit Online, 2015.10.10.

[9] Maynitz,  RP.Online, 2015.09.22.

[10] Gorzewski,. Qantara.de, 2015.10.20.

[11] Pabst, Sabrina: Flüchtlinge: Herausforderung für muslimische Gemeinden. DW, 2015.09.13. Online: http://www.dw.com/de/fl%C3%BCchtlinge-herausforderung-f%C3%BCr-muslimische-gemeinden/a-18708467

[12] A nyílt xeno- és iszlamofóbiát gerjesztő PEGIDA mozgalomról részleteiben lásd: Locke, Stefan: Die neue Wut aus dem Osten. Frankfurter Allgemeine Politik, 2014.12.07. Online: http://www.faz.net/aktuell/politik/inland/pegida-bewegung-gegen-islamisierung-des-abendlandes-13306852.html

[13] A német Baloldali Párt (Die Linke) funkcionáriusa, Ulla Jelpe látván a fokozódó iszlamofóbia és xenorasszizmus elburjánzását jegyezte meg, hogy: „ez egy veszélyes keveréke a rasszizmus és a szociális darwinizmus fermentációjának, amely alapvetően a muszlimok ellen irányul” a német leírást lásd: „Hier ist ein gefährlicher Mix aus Rassismus und Sozialdarwinismus am Gären, der sich zunehmend in Gewalt gegen Muslime äußert.“ A citátum forrása, amelyben Észa-Rajna-Vesztfália egyes zsinagógáinak a gyújtogatási kísérlete is leírást kap.: Übergriffe auf Moscheen in Deutschland nehmen zu. Der Tagesspiegel, 2014.07.29. Online: http://www.tagesspiegel.de/politik/islamfeindlichkeit-uebergriffe-auf-moscheen-in-deutschland-nehmen-zu/10262566.html

[14]Knipp, Kersten: Flüchtlinge nicht den Salafisten überlassen. DW, 2015.09.22. Online: http://www.dw.com/de/fl%C3%BCchtlinge-nicht-den-salafisten-%C3%BCberlassen/a-18730679; Mazyek, Die Welt, 2015.09.07

[15] Gorzewski,. Qantara.de, 2015.10.20.

[16] Mazyek, Die Welt, 2015.09.07

[17] Deutsche Islam Konferenz: Empfehlungen der DIK zu Moscheebau. Online: http://www.deutsche-islam-konferenz.de/DIK/DE/Magazin/Gemeindeleben/AG2Moscheebau/ag2-moscheebau-node.html

Ajánló