info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Az Európai Unió és Törökország aktuálpolitikai vitája

Megközelítőleg egy éve kötettett meg az Európai Unió és Törökország között az az egyébként is számos bizonytalan pontot tartalmazó megállapodás, mely gátja kívánt lenni a Kis-Ázsia területeiről Európába irányuló koordinálatlan (irreguláris) migrációs hullámoknak.[1] Akkor a jogi és etikai kérdőjeleket félre tévő interpretációk szerint egy teljes mértékben pragmatikus, kölcsönös előnyökön alapuló megállapodás született meg az EU és Törökország között. Mára azonban sokkal inkább úgy tűnik, hogy az egyezmény a felek közötti kölcsönös vádaskodás politikai eszközévé vált, így súlyosbítva az EU és Törökország kapcsolatrendszerének amúgy sem problémamentes politikai klímáját.[2]

Bővebben...

A vallás szerepe a Németországba érkező menekültek integrációjában

A Németországba érkező muszlim menekültek jelentős kihívásokat generálhatnak az ország mecsetjeire, mivel a vallási szentélyek szerepe és jelentősége nem merül ki a humanitárius támogatásokban, hanem a németországi iszlám haladási-fejlődési útvonalának vonatkozásában is releváns szerepük van. Az alábbi tanulmány a kutatásokban eddig meg nem világított területeket igyekszik vizsgálni és bemutatni, amely által árnyaltabb képet kaphatunk a migráció németországi dimenziójáról.

Bővebben...

A németországi egyetemek szerepvállalása a menekültek integrációjában

A kortárs migrációs folyamatok által az Európai Unióba, azon belül is a Németországba érkezett személyek között jelenlegi becslések szerinti mintegy 30-50 ezer[1] olyan felsőoktatási korú menekült van, akiknek a saját hazájukban dúló pusztító háborúk és humanitárius válságok következtében abba kellett hagyniuk a felsőoktatási tanulmányaikat, vagy éppen még el sem kezdhették, de már bejutottak hazájuk valamelyik egyetemére.[2] Ezen fiataloknak kíván támaszt nyújtani a DAAD (Deutscher Akademischer Austausch Dienst, magyarul Német Felsőoktatási Csereszolgálat): A szervezet célja, hogy a menekültként már elismert fiataloknak, illetve azoknak, akiknek menedékkérelmük már folyamatban van, helyet biztosítson a német felsőoktatásban. A DAAD ezáltal hozzá kíván járulni az oktatás általi társadalmi integráció erősítéséhez.  

Bővebben...

Ferenc pápa leszboszi látogatása – Empátia és példamutatás

A római katolikus egyház feje, Ferenc pápa emberségből és irgalmasságból mutatott példázatot 2016. április 16-án a görögországi Leszbosz szigetén fekvő Mytilene városában tett látogatásakor is. A szerencsétlen sorsú menekültek meglátogatását a Szentatya az ortodox egyház legfőbb spirituális vezetőjével, I. Bartholomaiosz pátriárka és II. Jeromos, a görög ortodox egyház érsekének társaságában tette meg, illetve közös fohászt is tartottak a tengerekben elvesztek lelki üdvéért. „Mindazokért imádkozunk, akik életüket vesztették, miután el kellett hagyniuk szülőföldjüket. Áldozatvállalásuk sosem merülhet a feledés homályába, s a szavakon túl is tennünk kell ezért!”[1] Az ima során I. Bartholomaiosz a menekülők irányába tanúsítandó együttérzésre és érzelmi azonosulásra, az empátia jelentőségére is felhívta a figyelmet.[2]

Bővebben...

Menekültsorsok: Fadumo Dayib története

Fadumo Kenyában született, de Szomáliában nevelkedett fel s 14 éves koráig írástudatlan volt. A fiatal lány nem adta fel az álmait aminek meg is lett a gyümölcse: Mostanra 3 mesterfokú diplomával rendelkezik (egy a Harvard Egyetemen lett megszerezve), és éppen a doktori disszertációját írja „Women’s governmental participation and empowerment in post-conflict regions”/ „Nők kormányzati részvétele és felhatalmazása a konfliktus utáni régiókban” címmel.

Bővebben...

A menekültek és az okostelefonok

A menekültek és az okostelefonok./ The most crucial item that refugees carry is a smartphone./ Flüchtlinge: Smartphones sind Lebensretter – kein Luxus./ Durant leurs périples, les réfugiés s’appuient sur les réseaux sociaux.:

Számos médiabeli és zsurnalisztikai színtér megnyilvánulásaiban, a menekültkérdés egyik – igencsak imbecilis megközelítésű – szegmensévé avanzsált az a kérdés, hogy a menekülteknek hogyan lehet modern (okos)telefonjaik, hogyha háborús övezetekből érkeznek?

Bővebben...

Az elfeledett lényeg: Az ember a számok mögött

Amikor a migrációs folyamatokról értekezünk s azon belül is a menekültek megítéléséről, számos esetben igen felszínes és prekoncepcionális dezinformációkra épülnek az állásfoglalásaink, amelyet egyes esetekben a szélsőséges dehumanizációs következményekkel járó ellenségkép kreálás lehelete is átjár.[1] A vészcsengőket kongatók előszeretettel hagyatkoznak a számok bűvöletére, ugyanakkor pontosan azokban vesznek el, ugyanis amennyiben reflektorfény alá kerülne többek között az a tény is, hogy a mintegy 4.5 millió lakossal rendelkező Libanonban már a lakosságnak (regisztráltan) több mint ¼ menekült, akkor igencsak jogos alapokon nyugvó kérdések indukálódhatnának az Európába érkezett/úton lévő menekültek és az 'őslakosság' számarányának a milyenségét illetően.[2]

Bővebben...

Szlovákia diszkriminatív migrációs politikája

Szlovákia diszkriminatív migrációs politikája / Refugee-crisis: Slovakia 'will only accept Christians':

A nemzetközi menekültkvóta értelmében, Szlovákiának 200 embert kell befogadnia, ugyanakkor az állam kikötötte, hogy ezen személyek nem lehetnek muszlimok. (1.) Mindeközben, az Európai Bizottság mindenféle diszkriminációt megtiltott a tagállamai migrációs politikájának vonatkozásában. A szlovák Belügyminisztérium szóvivője, Ivan Netik antagonisztikus és nyílt iszlamofób argumentációja szerint, amelyben saját állításának mond ellent.: „Mi valóban szeretnénk segíteni Európának, hogy megtudja oldani a migránsproblémát, ugyanakkor mi egy tranzitország vagyunk, és azok a menekültek akik ide jönnek, nem itt szeretnének letelepedni.

Bővebben...

Ajánló