info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Az Öböl-menti arab országok és a menekültválság

Kiindulópontként megállapíthatjuk, hogy a 6 Öböl-menti (gazdag) arab ország – Szaúd-Arábia, Kuwait, Katar, UAE, Omán és Bahrain – hivatalos állásfoglalása szerint, nem fogadnak be egy menekültet sem, ugyanakkor az ok-okozatiságokat mindenféleképpen releváns górcső alá venni. Általánosságban elmondható, hogy a nyugati média színterei ezen ismerettel (értsd ’zéró befogadás’) még talán rendelkezik, de a mélyebb körülmények és összefüggések átlátásával már korántsem, ugyanis egyaránt meg kell vizsgálni a nevezett országok társadalmi-gazdasági berendezkedést, bel- és külpolitikai céltételezéseket és a vonatkozó kulturális antropológiai tényezőket.

 

Az Öböl-menti országok politikái között is differenciálni kell, ugyanis egyes országok (így Szaúd-Arábia vagy Katar) igen jelentős beruházásokat invesztáltak – és értve ezt napjainkig egyaránt – a szír-rezsim ellen felkelő, terrorista entitások utánpótlásának biztosítása érdekében.[1] Továbbá, az 1951-es ENSZ Menekültügyi Egyezményt (amely többek között előírja azt is, hogy a menekülőknek oltalmat kell nyújtani) egyik Öböl-menti ország sem írta alá, így ha valaki azok határai között akar tartózkodni, akkor vízummal kell rendelkeznie, ami a menekültekre egyaránt vonatkozik.[2] Ebből kifolyólag, ezen országok jogi berendezkedésében nem létezik az a fogalom, hogy menekült, helyette vagy a ’munkás’ vagy a ’vendég’ megnevezést alkalmazzák. Az Öböl-menti országok megkérdőjelezhető menekültpolitikájának a milyenségét illetően, Randa Slim (a Middle East Institute igazgatója, kutatója)[3] lényegre tapintóan mutatott rá arra, hogy mennyire érzékeny ez a téma az érintett országok szempontjából. Elengedhetetlen ismeretű körülmény, hogy ezek az országok tradicionális arab kultúrára épülnek, amelyeknek norma- és értékrendje számos pontban eltér(het) az iszlámnak a szegények és rászorulók gyámolítását érintő filantróp tanításaitól. (Ennek vonatkozásában szokás elmondani, hogy ugyan az iszlám szent könyvének az anyanyelve az arab, de az iszlám kultúrája, mint olyan, nem egyenlő az arabok kultúrájával!) Napjainkban is az egyik legjelentősebb faktor az Öböl-menti arab országok vezetőségi garnitúrájában az ʻaṣabīya (közösségi szolidaritás) intézménye, amit Bassam Tibi is kulcsfontosságúnak nevezett, utalva a nagy muszlim tudós,  Ibn Khāldun gondolataira,  miszerint ’nemzetállami köntösben jelenik meg az új ʻaṣabīya’ amelyen belül az adott törzshöz/klánhoz való kötődés, a genealógia az elsődleges.[4] Továbbá, egyes országokban, mint például Katarban vagy az Emirátusokban igen nagyszámú vendégmunkás közösségek vannak foglalkoztatva – elsősorban Dél-Ázsiából – s roppant mód kényesen ügyelnek arra ezen országok uralkodói, hogy eltudják kerülni a munkások lázongásait, amit nem akarnak megkockáztatni a térségben szignifikáns méretű menekültek befogadásával.[5]

KeletfényeiRáadásul a GCC országok rigiditásához az is erőteljesen hozzájárul, hogy nem rendelkeznek nagy múlttal az államiság tekintetében (Szaúd-Arábia kivételével az 1971-es évet szokás megnevezni, mint önálló országként való megjelenés), a nemzeti identitás teljesen más dimenzióban értékelhető, mint például Európa államainak esetében, ahol a nemzetté válás folyamata rendszerint lezajlott a XIX. és XX. század során.  Ebből következik, hogy az Öböl-menti országok vezetősége nagyon óvakodik attól, hogy bárkit is beengedjen, mert a még csak embrionális fázisban lévő nemzeti tudatot veszélyeztetnék a beáramló közösségek, így az adott ország destabilizációját gerjesztenék.[6] Illetve, azt is meg kell említeni, hogy a GCC egyes államai is már veszélyeztettek lettek a Dāʻish („ISIS”) terroristáinak térségbeli aktivitásai okán, amely körülmények tovább fokozzák a merev elzárkózási politikát.[7] (Megemlíthető, hogy ’zéró befogadást’ alkalmaz Oroszország, Dél-Korea, Kína, Japán és Szingapúr is.)[8] Az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó szervezete, az UNHCR adatai szerint, mintegy 500 ezer szíriai – de nem menekültstátuszban – tartózkodik Szaúd-Arábiában, de arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy mikor érkeztek az országba. Ugyanakkor, a nemzetközi megfigyelő szervezet kijelentését cáfolóan jegyezte meg a szaúdi külügyminiszter, hogy a szír konfliktus kirobbanása óta, mintegy 2.5 millió szíriait fogadtak be, és több millió menekültnek nyújtanak humanitárius támogatást más országokban (Libanon, Jordánia és Törökország).[9] A teljesség igényével megemlítendő, hogy egyes Öböl-menti országokban palesztinok, jemeniek és libanoniak is jelen vannak, mint betelepültek, de sosem rendelkeztek menekültstátusszal, napjainkra pedig az adott ország állampolgáraivá váltak.[10] A kurrens menekültkérdés igen bonyolult kontextusban jelenik meg az Öböl-országainak belpolitikájában, ugyanis a menekültek nem kapják meg a menekültstátuszt, ahogy a letelepedési okmányokat sem. Az egyedüli alternatíva, hogy a vízummal rendelkező menekült, mint munkavállaló tartózkodik az adott országban, de ezáltal még nincs biztosítva a közel és hosszú távú lehetőségei, ergo az adott országból könnyedén kitoloncolhatják.[11] Továbbá, a térségen belül sem ismeretlen a menekültkérdés, hiszen több százezer kuwaiti kényszerült szomszédos állam(ok)ba menekülni, amikor Ṣaddām Ḥusayn támadást intézett Kuwait ellen (1990), és napjainkban ezzel a közeli történelmi tapasztalattal rendelkező Kuwait is teljesen elzárkózik a menekültektől. Egy gondolat erejéig azt is meg kell említeni, hogy a Közel-Kelet XX. századi történetének vészterhesebb időszakaiban számos alkalommal tanúsított befogadást Szíria kormánya más Közel-keleti országokból menekülők oltalmazása végett, akár ha a palesztinokra gondolunk (több millió palesztin van napjainkig is – kényszerült – menekültstátuszban a Közel-Keleten)[12] akár például az 1975-től véres polgárháborúba fulladó Libanonra.

KeletfényeiUgyanakkor, az Öböl-menti országok jóval nagyobb anyagi fedezettel rendelkeznének (ha felhasználnák azt) a menekültek fogadása és ellátása ügyében, mint a Szíria és Irak szomszédságában lévő államok. Jordánia és Libanon, továbbá Törökország akik erőn felül próbálják megtenni azt, amit lehetőségeik megengednek, hogy a menekülteket eltudják látni.[13] Hangsúlyozni kell azt is, hogy Libanon és Jordánia teljesítőképességének határán van, mivel, a Libanonban tartózkodó menekültek száma, már a lakosság ¼-ét teszik ki, Jordánia vízellátása pedig kezd a nullához konvergálni.[14] Továbbá, a régión belül alapvetően megvannak a feltételek a nagyszámú menekültek befogadására – ahogy erre Bobby Ghosh is rámutatott – hiszen egyrészt elég szemügyre venni azokat a grandiózus építményeket, amik például Dubaiban találhatóak, és meg lehet arról győződni, hogy építész szakemberek jelen vannak, továbbá a milliós számú embertömeg mozgása sem ismeretlen a térségben, gondoljunk csak az éves mekkai zarándoklatra.[15] Ezért elméletileg semmilyen akadálya nem lehetne annak, hogy befogadó állomásokat és felszerelt menekülttáborokat lehessen létrehozni az Öböl-menti gazdag országokban. Felmerülhet az a (jogos) kérdés is, hogy(ha befogadás terén nem is, de) legalább anyagilag miképpen járulnak hozzá az Öböl-menti országok a menekültek megsegítéséhez?

A vonatkozó adatok is eltéréseket mutatnak, ugyanis ha a szaúdi királyságot vesszük górcső alá, mintegy 700 millió dollár (összehasonlításként: Törökország mintegy 5.5 milliárd dollárt költött eddig)[16] körülire tehető az-az összeg, amelyet a menekültekre fordít, ami igencsak elenyésző azzal a kiadásokkal szemben, amit 2015 március végétől, Jemen bombázására fordít (ezáltal pedig egy újabb humanitárius katasztrófát kialakítva) a szaúdi és a szövetséges Öböl-menti országok. A szaúdi hatalommal karöltve, Katar kormánya is anyagilag járul hozzá a menekültek megsegítéséhez (élelmezés, ruházat, egészségügy) illetve különféle,- nagyméretű adományokat folyósít libanoni és jordániai menekülttáboroknak. Az Emirátusok pedig egy teljes menekülttábort alapított és tart fenn Jordániában, amelynek falai között több ezer szíriai menekült tartózkodik. [17]


Releváns, hogy arról az egyre erősebb lendületű kezdeményezésről is szóljunk, amely egyrészről a közösségi média platformjain indult el, és célja, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy a térségnek kötelessége a menekülteket befogadnia, ahogy Sultan Sooud Al-Qassemi politikai elemző is megfogalmazta.: „Itt az idő, hogy az Öböl-menti államok megváltoztassák a menekültekkel szembeni politikájukat, és fogadják a szír krízis elől menekülőket. Morális és etikai felelőssége egyaránt van ennek a lépésnek![18] Al-Qassemi érzékletesen mutatott rá arra, hogyha csak Szíria agonizáló állapotát vesszük nagyító alá, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a civil lakosság két tűz között szenved, amelyből az egyetlen alternatíva a menekülés: Egyrészről a kormányerők brutalitása (lásd például a hordóbombázások), másrészről pedig a számos terrorista entitás embertelen és véres kegyetlenkedései,- s utalnunk kell a vegyi fegyverek alkalmazására is. A sors fintora, hogy míg a Nyugati hatalmak a saját érdekeiken alapuló sakklépéseiket fontolgatták (és jelen időben is), addig a polgárháborúnak induló véres összecsapások jóval brutálisabb formát öltöttek magukra (amivel közel sincs tisztában egy laikus nyugati szemlélő). S míg a politika vár és érdekekben gondolkozik, addig a morál semmisé válik és a szír civil (is, ahogy Irak esetében hasonlóképpen, de a sort még folytathatnánk) szenved, s vére folyik, így menekülni kényszerül, akár Európába is. A szíriai vészterhes állapotokra reflektálva exodusként írta le a szíriai menekültek sanyarú sorsát az ENSZ Menekültügyi Szervezetének funkcionáriusa, Melissa Fleming, míg az Atlanti Tanács Közel-Kelet stúdiumának szakértője, Fred C. Hof teljes reménytelenségről beszélt.[19] Hasonló tendenciák figyelhetőek meg egyre több muszlim szervezet, és magas tisztségviselő, tudós kijelentésében, érvelésében is. Természetesen vitán felül áll, hogy a térségbeli államoknak szükséges lenne ténylegesen is ’ki nyitni az ajtóikat’ a menekültek előtt, de azt is meg kell jegyezni azért, amire a Carnegie’s Middle East Program vendégkutatója, Joseph Bahout is reflektált, miszerint azt nem lehet kijelenteni, hogy a térségbeli államok semmit sem tesznek a menekültekért, mivel az egyszerűen igazságtalanság lenne.[20]

 

*A tanulmány eredeti megjelenési helye:  Fodor, István: Az Öböl-menti arab államok és a menekültkérdés. Barankovics, 2015.09.28. Online: http://barankovics.hu/cikk/idoszeru/az-obol-menti-arab-allamok-es-a-menekultkerdes

[1] A katari támogatásokról való beszámoló: BLAIR, David – SPENCER, Richard: How Qatar is funding the rise of Islamist extremists. The Telegraph, 2014.09.20. Online: http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/middleeast/qatar/11110931/How-Qatar-is-funding-the-rise-of-Islamist-extremists.html?fb; POLYCHRONIOU, C.J.: Chomsky: U.S. Spawned a Fundamentalist Frankenstein. Muslim Village, 2014.10.11. Online: http://muslimvillage.com/2014/10/11/58383/chomsky-u-s-spawned-a-fundamentalist-frankenstein/ Vö.: GUTMAN, Roy: Biden continues to apologize; first Turkey, now UAE. McClatchy DC, 2014.10.06. Online: http://www.mcclatchydc.com/2014/10/06/242222_biden-continues-to-apologize-first.html?rh=1 

[2]Tharoor, Ishaan: The Arab world’s wealthiest nations are doing next to nothing for Syria’s refugees.Washington Post, 2015.09.04. Online: https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/09/04/the-arab-worlds-wealthiest-nations-are-doing-next-to-nothing-for-syrias-refugees/?tid=sm_fb

[3] Szakmai önéletrajz, és az intézet online elérhetősége: http://www.mei.edu/profile/randa-slim

[4] Tibi, Bassam: The Simultaneity of the Unsimultaneous: Old Tribes and Imposed NationStates in the Modern Middle East. In: P. Khoury and J. Kostiner (eds.): Tribes and State Formation in the Middle East. Berkeley: University of California Press, 1990.

[5] Kayaoğlu, Barın: Why the Gulf isn't to blame for Syrian refugee crisis. Al-Monitor, 2015.09.15. Online: http://www.al-monitor.com/pulse/originals/2015/09/syria-gulf-countries-respond-criticism-over-refugees.html#ixzz3mqLHDdSc

[6] Hobsbawm, Eric  – Ranger, Terence: The Invention of Tradition. Cambridge, Canto, 1992.

[7] AFP: Réfugiés: pourquoi les pays du Golfe ont fermé la porte. Le Point, 2015.09.07. Online: http://www.lepoint.fr/monde/refugies-pourquoi-les-pays-du-golfe-ont-ferme-la-porte-07-09-2015-1962564_24.php; Moyen-Orient: L'EI revendique l'attentat meurtrier contre une mosquée fréquentée par la police saoudienne. France24, 2015.08.06. Online: http://www.france24.com/fr/20150806-arabie-saoudite-attentat-bombe-mosquee-police-abha-mort

[8] Geyer, Steven: „Schämt Euch, Golfstaaten!“ Kölner Stadt-Anzeiger, 2015.09.09. Online: http://www.ksta.de/politik/golfstaaten-fluechtlingskrise-sote,15187246,31752198.html

[9]Royal Embassy of Saudi Arabia: Saudi Arabia Received 2.5 Million Syrians since Beginning of Conflict. Saudy Embassy, 2015.09.11. Online: https://www.saudiembassy.net/press-releases/press09111501.aspx; Vö.: Саудовская Аравия приняла уже 2,5 млн сирийских беженцев. ArabPress, 2015.09.17. Online: http://www.arabpress.net.ua/node/3407; A menekülteknek folyósított támogatásokról való hivatalos közlönyt lásd itt:  وزارة الخارجية - المملكة العربية السعودية: https://www.facebook.com/ksamofa/photos/a.501311693212397.121894.187734237903479/1132934476716779/?type=1

[10]Al-Qassemi, Sultan Sooud: Syria crisis: Gulf States should open their doors to Syrian refugees. IB Times, 2015.09.03. Online: http://www.ibtimes.co.uk/syria-crisis-wealthy-gulf-states-deny-famed-arab-hospitality-refugees-1518310

[11]Amos, Deborah: Gulf States Fend Off Criticism About Doing Little For Syrian Refugees. NPR, 2015.09.20. Online: http://www.npr.org/sections/parallels/2015/09/20/441457924/gulf-states-fend-off-criticism-about-doing-little-for-syrian-refugees?utm_content=bufferb613b&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

[12] Amos, NPR, 2015.09.20.

[13] Nem utolsó sorban arra is releváns felhívni a figyelmet, hogy a GCC országok globális szinten a legnagyobb költségvetésekkel rendelkeznek, amelyet a hadiiparba invesztálnak. Al-Qassemi,. IB Times, 2015.09.03. Törökország, Libanon és Jordánia mellett, Egyiptom mintegy 132 ezer szíriai menekültnek nyújt oltalmat, és a szintén borzalmas állapotokban lévő Irak is fogadott be szíreket, utóbbi megközelítőleg 250 ezret az Amnesty International jelentése szerint. Erről lásd: Da Silva, Christophe: Pourquoi les pays du Golfe n'accueillent-ils pas de réfugiés syriens? 7sur7,2015.09.03. Online: http://www.7sur7.be/7s7/fr/16921/Syrie/article/detail/2444022/2015/09/03/Pourquoi-les-pays-du-Golfe-n-accueillent-ils-pas-de-refugies-syriens.dhtml

[14] Ghosh, Bobby: Hey, Saudi Arabia: Here’s what you can do to help the Syrian refugees.Quartz, 2015.08.31. Online: http://qz.com/491751/hey-saudi-arabia-heres-what-you-can-do-to-help-the-syrian-refugees/; Amnesty International: Syria's refugee crisis in numbers. Amnesty, 2015.09.04. Online: https://www.amnesty.org/en/latest/news/2015/09/syrias-refugee-crisis-in-numbers/

[15] Ghosh, Quartz, 2015.08.31.

[16]Kayaoğlu, Al-Monitor, 2015.09.15.

[17] Al-Qassemi, . IB Times, 2015.09.03.

[18] Tharoor, Washington Post, 2015.09.04.

[19]Sly, Liz: ‘Syria is emptying’. The Washington Post, 2015.09.14. Online: https://www.washingtonpost.com/world/syria-is-emptying/2015/09/14/2b457a86-534f-11e5-b225-90edbd49f362_story.html

[20]Amos, NPR, 2015.09.20.; Joseph Bahout rövid szakmai önéletrajza: http://carnegieendowment.org/experts/?fa=1008

 

Ajánló