info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

A jemeni kérdés átformálhatja-e a Közel-Kelet geopolitikai térképét? Graham E. Fuller geopolitikai elemzése

A szaúdi média nagy propagandát kreált a sunnīta koalíció feladatának, miszerint az egyre jobban izmosodó „iráni és shīʿah fenyegetést” el kell hárítania Jemenben. Ugyanakkor, két sunnīta állam visszakozott a katonai beavatkozástól, Törökország és Pakisztán. Az köztudott, hogy Törökország, Irán és Pakisztán nem arab országok a Közel-Keleten. A térség konfrontálódásainak mezsgyéjén, az arab-nem arab blokkok oppozícióját is látnunk kell! A két „tábor” szembenállása, meghaladja az ideológiai érdekeket, mivel az átformálódó hatalmi berendezkedés újra tudná írni a térség geopolitikai térképét, amelyben ez az új „blokk” egy viszonylagos 'jó' kapcsolatot tartana fent, amely szignifikáns kihívást jelentene a hatalmi pozícióinak megtartására törekedő Rijáddal szemben. 

 

Két eltérő narratíva Jemenről: A szaúdi hatalom érdeke, hogy Iránt befeketítse, az ellene fellépő koalíciót szükségesnek interpretálja, amely az "iráni imperializmussal" vív harcot, mivel Irán a térségben ki akarja terjeszteni a hatalmát. Ráadásul, az a nemzetközi változás is, miszerint az amerikai szankciók enyhülése megindult, még jobban aggodalomra intik Rijádot, mivel abban a pillanatban, hogy a szankciók semmisé válnak, Irán, mint legitim szereplő léphet fel a térségen belüli hatalmi vetélkedés színterén. 

Keletfényei

 

 

 

A rijádi aggodalomnak van egy másik releváns szegmense is, amely nem a szektariánus differenciából fakad, hanem Teherán politikai célkitűzéséből. Törökország, ugyan számos belpolitikai problémával küzd, de viszonylag, a térség legstabilabb, nyugati értelemben vett demokratikus berendezkedésű országa. A jelentős terror entitásoktól szenvedő Pakisztán pedig évtizedek óta demokratikus struktúrákra épül, ugyan kivételt képez ama rövid időszak, amikor katonai vezetése volt. Továbbá, ezen az államok (Irán, Törökország) tekintetében azt is górcső alá kell vennünk, hogy igen erős nemzeti identitással rendelkeznek a közel-keleti arab országokkal ellentétben (Egyiptom kivétel, ami pedig Irakot érinti,  a háború előtt regnáló mezopotámiai identitás lassan elveszik). Pakisztán pedig regionális erős hatalomként kívánja definiálja magát. Az arab világon belüli stabilitás pedig leginkább az adott monarchiák, vezetők hatalmától függ.

 

Mégis miért fordult a török – pakisztáni fél Rijád ellen?

2015. áprilisának elején kezdett megváltozni a török külpolitika, és egyre jobban mérsékelte az Iránt érintő kriticizmusát, továbbá kinyilvánította, hogy katonai támogatásban nem részesíti a szaúdi koalíciót Jemenben. Irán továbbra is az egyik legfontosabb ország Ankara számára a Közel-Keleten, aminek egyaránt van gazdasági, energiaügyi illetve geopolitikai színezete is. Ebből fakadóan a török belpolitikának nagyon óvatosan kell kezelnie a saját alavita (shīʿah) kisebbségét.

Hasonlóképpen Ankara megközelítéséhez, kezdetben Pakisztán is pozitívan viszonyult Rijád felkéréséhez, de a miniszterelnök (a személyes szaúdi kötődései ellenére is) a Parlament elé vitte a kérés megtárgyalását, amely tisztában lévén a társadalom háborúellenes mentalitásával elutasította a felkérést.

Forrás: FULLER, Graham E.: Has Yemen Reshaped the Middle East Geopolitical Map? LobeLog, 2015.04.23. Online: http://www.lobelog.com/has-yemen-reshaped-the-middle-east-geopolitical-map/

Ajánló