info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Kabul a terror ölelésében - Az afganisztáni merénylet kontextusa

A 2017-es naptári évben alig pár napja kezdődött meg a Ramadan (Ramaḍān) időszaka, de a szélsőségesek erői – egyelőre nem tisztázott, hogy melyik szervezet áll a merénylet mögött[1] – máris gondoskodtak arról, hogy vérrel áztatottá tegyék eme szent hónap békére felszólító napjait: Kabul a terror ölelésében. 

 

Ahogy a keresztények számára a Húsvét előtti 40 napos böjt, úgy a muszlimok számára a Ramadan hó testesíti meg azt a szimbolikus és gyakorlati időszakot, amikor a hívő ember tetteivel minél inkább Istenhez igyekszik közel kerülni. Így például fokozott jelentőség övezi az imádkozást, az Istenről való megemlékezést, és természetesen a humanisztikus feladatok ellátását, gondoljunk itt a rászorulók támogatására, a közösségi jót és szolidaritást szolgáló filantróp tettek kivitelezésére. Pontosan ezek a körülmények miatt nevezik a muszlimok szent hónapnak a Ramadan időszakát.[2]

Persze a szélsőségesek nem válogatnak sem emberéletben, sem szakrális épületekben vagy éppen időszakokban, hiszen merev és ellentmondást nem tűrő ideológiájuk által vezérelve mindenki ellen a terror kegyetlen pallosával lépnek fel, akik nem azonosulnak a nézeteikkel, s ennek a kegyetlen ideológiának láthatjuk a testet öltését az angliai, az afganisztáni s legutóbb, az iráni merényletek során is. Külön szükséges szóvá tenni azt a tényt is, hogy az olyan terrorista entitások, mint a tálibok vagy az „ISIS”/Dāʻish (ejtsd: Dá’is) elsődleges áldozatai között magasan felül vannak reprezentálva a muszlimok, viszont az már más kérdés, hogy erről a felül reprezentációról a közvélekedés jelentős része igen korlátozott ismeretekkel rendelkezik, ha egyáltalán tudomást vesz róla.[3] Ezzel kapcsolatban lásd (az előbbi mondat végén tett hivatkozásban leírtakat és) a Teheránban 2017.06.07-én a reggeli órákban végrehajtott kettős támadást (ahol is a parlament épületébe álruhás fegyveresek jutottak be és nyitottak tüzet, illetve a Khomeini Mauzóleumánál is történt egy öngyilkos merénylet), amelyet a Dāʻish erői vállaltak magukra, s az első értesülések szerint legalább egy tucat ember vesztette életét és legalább 40 sérült meg.[4]

2017 májusának utolsó napján az afgán főváros diplomáciai (egyben a város egyik legforgalmasabb, és paradox módon a legvédettebb) negyedében igen nagy erejű – öngyilkos merénylő által kivitelezett – robbantás rázta meg a várost, amelynek következtében az első beszámolók szerint legalább 90 ember vesztette életét és mintegy 400 ember sérült meg.[5] Igen érzékletes, hogy a helyi beszámolók földrengésszerű morajlásként írták le eme súlyos katasztrófát okozó merényletet.[6] Ugyanakkor egy héttel a merénylet után már legalább 150 főre emelkedett a terrorista cselekmény következtében elhunyt áldozatok száma, így egyértelműen kijelenthető, hogy Kabul történetének egyik legvéresebb kimenetelű merényletét hajtották végre a szélsőséges erők 2017. május 31-én.[7]

Tekintettel arra, hogy Afganisztán már hosszú évek óta az egyik legkiszolgáltatottabb színtere a kegyetlen terrorizmusnak, a lakosság egyre inkább úgy véli, hogy az ország kormánya inkompetens a terrorizmus elleni harcban, s ennek következtében a kabuli merénylet helyszínénél június 2-án több ezer ember gyűlt össze, hogy a kormány ellen tüntessen. A kormány-ellenes, kezdetben békésnek induló tüntetés azonban a kiábrándultság és a düh érzése okán erőszakba torkollott, amely így újabb áldozatokat követelt.[8]

 

[1] Az eddig napvilágot látott legtöbb feltételezés szerint (amelyeket az afgán hírszerzés által kiadott közlemény is megerősít), a tálibok ideológiájához közeli Haqqani Hálózat (Network) elnevezésű terrorista szervezet állhat a merénylet hátterében. A Haqqani Hálózat létrejötte egészen az ország Szovjetunió általi megszállásáig tekint vissza. A témában lásd: Madhav, Ram: Decoding a blast. The Indian Express, 2017.06.02. Online: http://indianexpress.com/article/opinion/columns/kabul-attack-haqqani-network-decoding-a-blast-4684992/ Ugyanakkor érdemes azt is megemlíteni, hogy a Dāʻish sem zárható ki, tekintettel arra, hogy az afganisztáni tálibok az elmúlt években egyre inkább törekednek arra, hogy a lakosság szimpátiáját eltudják nyerni, így visszaszorítván a rivális Dāʻish terjedését, akik pedig nyíltan mészárolják a civil lakosságot is. Persze ez nem jelenti azt, hogy a tálibokat ki lehetne zárni a merénylet lehetséges kivitelezői köréből. Who was responsible for the Kabul bombing? Qantara.de, 2017.06.02. Online: https://en.qantara.de/content/who-was-responsible-for-the-kabul-bombing

[2] Neusner, Jacob – Sonn, Tamara: Comparing Religions Through Law: Judaism and Islam. London: Routledge, 2002: 15, 169, 182, 241.; Böwering, G., Crone, P., Kadi, W., Stewart, D. J., Zaman, M. Q. és Mirza, Mahan (szerk.): The Princeton Encyclopedia of Islamic Political Thought. Princeton, Oxford: Princeton University Press. 2013: 219.

[3] Szemléltetésként lásd: Obeidallah, Dean: ISIS’s Gruesome Muslim Death Toll. The Daily Beast. 2014.10.07. Online: http://www.thedailybeast.com/articles/2014/10/07/isis-s-gruesome-muslim-death-toll.html; Továbbá: Walid, Dawud: Connecting the Dots: Karbala and ISIS. The Muslim Vibe, 2014.10.10. Online: https://themuslimvibe.com/muslim-current-affairs-news/connecting-dots-karbala-isis?utm_content=buffer5fa68&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

[4] Tekintettel arra, hogy a londoni merényletről igen széles körű híradás történt, ebből kiindulván eme írás azon, - a londoni merénylettel közeli idősávba eső - nem európai (elsősorban a kabuli, másodsorban a teheráni) merényleteket igyekszik némiképpen érinteni, amelyek nem biztos, hogy jelentős méretű reprezentációt kapnak a hazai tudósításokban. A teheráni merényletekkel kapcsolatban lásd: Doppelanschlag auf Irans politisches Zentrum. Spiegel, 2017.06.07. Online: http://www.spiegel.de/politik/ausland/teheran-doppel-anschlag-auf-das-zentrum-von-iran-a-1151065.html

[5] Popalzai, Ehsan – Smith-Spark, Laura és Karimi, Faith: Kabul blast: Attack kills 90 near diplomatic area in Afghanistan. CNN, 2017.06.01. Online: http://edition.cnn.com/2017/05/31/asia/kabul-explosion-hits-diplomatic-area/index.html

[6] Begum, Thaslima: 90 people were murdered by Islamist terrorists in Kabul yesterday. Where is the minute's silence for them? Independent, 2017.06.01. Online: http://www.independent.co.uk/voices/kabul-isis-explosion-attack-no-one-minutes-scilence-a7767341.html

[7] Westcott, Ben: Kabul bombing: Death toll jumps to 150, one week after attack. CNN, 2017.06.06. Online: http://edition.cnn.com/2017/06/06/middleeast/afghanistan-kabul-bomb-death-toll/index.html

[8] Constable, Pamela – Walid, Sharif: In Kabul, anger against Afghan government touches off deadly street clashes.The Washington Post, 2017.06.02. Online: https://www.washingtonpost.com/world/thousands-demonstrate-against-afghan-government-after-kabul-blast/2017/06/02/d4c47020-4769-11e7-a196-a1bb629f64cb_story.html?utm_term=.27fbc87185db

Ajánló