info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Miként exportálja Szaúd-Arábia a radikális ideológiáját?

Az alábbi rövid írás bemutatja Szaúd-Arábia szélsőséges ideológiájának a wahhābiyyah eszmének a terjedését és terjesztését, annak a Dāʻish („ISIS”) terroristáira gyakorolt hatását és kapcsolatát.

 

  • Szaúd-Arábia által értelmezett nem autentikus iszlám terjesztésének okairól:

Az egyik nyilvánvaló faktor a shīʿah iszlám térnyerése, amellyel párhuzamosan (azzal korrelálva) a második tényező, hogy a Szaúd-Arábia által vallott merev wahhābiyyah ideológia helyét és szerepét meglehessen tartani a globális értelemben vett iszlám világon belül. Napjainkra újra feléledt Irak, Jemen és az egész Közel-Kelet földjén a politikai alapokra épülő shīʿah – sunnī konfliktus minden erőszakosságával, keserűségével és ellenségeskedésével karöltve.

Szaúd-Arábia félelme egyre jobban izmosodik a 2015-ös iráni atom-megállapodás okán (is), amit Teherán gazdasági-politikai erősödésének tekint, egyben egy utópikus shīʿah forradalom első lépésének. Amennyiben áttekintjük a 2010-2015 közötti, már nyilvánosságra hozott WikiLeaks iratokat, azokból is nyíltan kiolvasható a már szinte megszállott jellegű szaúdi félelem Iránnal szemben, és annak a mihamarabbi (USA általi) megtámadásának a sürgetése is.

  • Hogyan terjeszti a szaúdi hatalom a saját ideológiai nézeteit?

Globális értelemben megfigyelhető, hogy a muszlim világon belül permanens beruházásokat folytat Szaúd-Arábia, elsősorban olyan iskolákat, oktatási központokat és mecseteket épít, amelyek a szaúdi identitás szellemiségében tevékenykednek, így terjesztvén a merev szaúdi wahhābiyyah felfogást. India esete igen eklatáns példázat: A titkosszolgálati szervek kimutatása szerint, 2011 és 2013 között mintegy 25 ezer szaúdi teológus érkezett az országba, s mintegy negyed milliárd dollárnyi összeget fordítottak mecseteket és egyetemek létrehozására, fenntartására.[1] A progresszív irányt képviselő, és az extrémizmus ellen küzdő londoni székhelyű Quilliam Foundation – iszlám tanulmányok – szakértője, Usama Hasan is felhívta a figyelmet a folyamatosan növekedő szaúdi befolyásra: „Ezer meg ezer olyan aktivistáról, szervezetről és hitszónokról beszélhetünk, akik a szaúdi érdekszférába  tartoznak.”[2]  Ebből fakadóan, ezen szervezetek működéseik során megfigyelhető, hogy a szélsőségesen merev szaúdi wahhābiyyah szemléletű, átinterpretált iszlámot hirdetik, amellyel kapcsolatban elengedhetetlen azt is megemlíteni, hogy a mainstream iszlámtól teljesen eltér.

Az anyagi fedezet okán, globális értelemben tud terjeszkedni a szélsőséges wahhābiyyah ideológia, amely az 1980-as évek Afganisztánjától kezdve (ahol is a tálibok formálódásához járultak hozzá), Bosznia, avagy Csecsenföld területein is létrehozta a saját sejtjeit. 

  • A szaúdi hatalom és a Dāʻish („ISIS”):

KeletfényeiUgyan mind a szaúdi identitás, mind az „ISIS” (továbbiakban: Dāʻish) szellemisége egyazon tőről fakad, a Dāʻish nem hajlandó elismerni a szaúdi felsőbbséget, s önmagát a legtisztább forrásnak értelmezi a saját ideológiájában.[3] Bob Graham, volt floridai kormányzó, és amerikai szenátor a Dāʻish vonatkozásában azt állapította meg, hogy: „a szaúdi eszmék, a szaúdi pénz[4] terméke, majd hozzátette, hogy a Dāʻish a wahhābiyyah identitás egyik formája, amelyet már képtelen kontroll alatt tartani Szaúd-Arábia. Pontosan ezért is jelent veszélyt ez a szervezet az olajmonarchiára is, ahogy a már egyre nagyobb számú terrorista merényletek is alátámasztja ezt a tényt, mint a délnyugati ʿAsīr tartományban történt (2015.08.06-án) mecsetbeli robbantás, amelynek legalább 15 halálos áldozata lett.[5]

-A madrasah (oktatási intézmény) hatása:

A mintegy egy évtizedes afgán-orosz háború során a szaúdi befektetések eredményeképpen, mind Afganisztán, mind Pakisztán esetében robbanásszerűen megszaporodtak a madrasah intézmények száma. Ráadásul, mivel a vidéki területeken nem volt más forrása az oktatásnak, ezért azon fiatalok kik ezen iskolákban voltak kénytelenek járni, egy szélsőségesen átértelmezett, fanatikus ideologikus oktatást kaptak az autentikus iszlám helyett. Az iskolákból kikerülő fiatalok pedig, mind a tálibok, mind az Al-Qāʿidah utánpótlását szolgálták. Napjainkban pedig, számos ilyen pakisztáni iskolában külföldi fiatalok – Nigériából, Indonéziából stb. – vannak foglalkoztatva, akik hazájukba visszatérvén, már radikalizálódnak.

Az iráni felmenőkkel rendelkező Vali Nasr, aki a Johns Hopkins School - Alkalmazott Nemzetközi Tanulmányok tanszék dékánja, a Közel-Kelet és iszlám tanulmányok kutatója érzékletesen felhívta a figyelmet az ilyen szélsőséges oktatási intézmények hatására: „Az az ideológia, amit ezek az iskolák propagálnak, roppant mód szignifikáns módon [negatív értelemben] tudják formálni a muszlim világ elméit.[6] Pontosan emiatt hangoztatja, hogy kellő ismereteken alapuló, mindenféle fanatizmust negligáló, széles körű oktatásra van szükség, más különbben prognosztizálhatóak a további negatív következmények.

 

[1]A témában való leírásomat lásd itt: Khashoggi a szaúdi progresszivitás elkötelezett úttörője és a wahhābiyyah térnyerése Indiában. Keletfényei, 2015.07.08. Online: https://www.facebook.com/keletfenyei/photos/pb.1448963528710899.-2207520000.1442254090./1599116870362230/?type=3&theater

[2] The Week: How Saudi Arabia exports radical Islam. The Week, 2015.08.08. Online: http://theweek.com/articles/570297/how-saudi-arabia-exports-radical-islam

[3]Részleteiben lásd a 2015-ös OTDK kéziratom vonatkozó 6. fejezetét: Az „ISIS” felemelkedése: A takfīrizmus erejének multidiszciplináris vizsgálata. 22-31. Online: Kattintson ide!

[4] The Week, 2015.08.08. Ez nyilván csak részigazság, mivel többek között az Egyesült Államok kontraproduktív közel-keleti külpolitikája is szerves részét képezi a szervezet megszületésének. Erről lásd: Fodor, 2015: 6-22.

[5] Al Jazeera: ISIL claims deadly attack on Saudi forces at mosque. Al Jazeera, 2015.08.07. Online: http://www.aljazeera.com/news/2015/08/suicide-attack-mosque-saudi-arabia-southwest-150806110739697.html; Szaúd-Arábia felelősségéről a szélsőséges eszmék terjesztésében, és államilag támogatott kivitelezésében korrekt leírást közöl a SHIPAC egyik korreláló cikke: The “Lack of Evidence” dilemma facilitating unrepentant mass murderers. Shiapac, 2015.08.11. Online: http://www.shiapac.org/2015/08/11/the-lack-of-evidence-dilemma-facilitating-unrepentant-mass-murderers/

[6] The Week, 2015.08.08.

 

Ajánló