info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Jordánia a menekültválság(ok) vonzásában

A kortárs háborús krízisek következtében menekülni kényszerültek szenvedéssel telített mindennapjaikba betekintés engedő képsorok elsősorban a Mediterráneum, illetve Közép-Európa egyes államainak vonatkozásában lettek (köz)ismertek. Ugyanakkor, a menekültválságok és az azokkal járó feladatok tényleges viselői-hordozói, mint például Jordánia erőn felüli humanitárius kötelezettségvállalása szinte teljesen ismeretlen a közvélemény előtt (Libanon és Törökország is ide tartozik).

 

Jelen tanulmány alapvető céltételezése, hogy Jordánia menekültpolitikájának a milyenségét és az országba menekülni kényszerültek körülményeit és kilátásait prezentálja a nemrégiben (2016.06.21.) kivitelezett szír – jordán határon történt merénylet kontextusában is, amellyel párhuzamosan érzékeltetni kívánja azt is, hogy Jordánia a közel-keleti humanitárius válságok egyik legnagyobb viselője.

Jordánia számára nem ismeretlen a menekült fogadásának gyakorlata, hiszen az 1948-as palesztin Nakba (katasztrófa) következtében is megnyitotta a határait az oltalomra szorulók előtt, ahogy később az iraki, majd jelenleg a szíriai menekültek vonatkozásában is teszi, immáron ötödik éve a ’nyitott ajtók’ irányelvének (open door policy) égisze értelmében, amely politikában egészen 2016. június 21-ig nem történt érdemi változás.[1] Ráadásul, – paradox módon – teszi ezt úgy Jordánia, hogy az 1951. évi menekültekről szóló Genfi Egyezményt nem írta alá, és az országnak nincs hivatalosan deklarált menekültügyi rendszere.[2] Ezen körülmények áthidalása érdekében az UNHCR menekültügyi tárgyalásokat, egyeztetések folytat számos országgal, akik nem írták alá a menekültekről szóló nemzetközi okmányokat, így Jordániával is, annak érdekében, hogy a menekültügyi eljárásokat le lehessen folytatni az érintettekkel illetve, hogy védelmüket biztosítani lehessen. A válságos helyzetében eszkalálódó és teljesen kiúttalan állapotban lévő Szíriából[3] (és Irakból) menekülni kényszerültek jelentős számban vannak jelen a királyságban, ezzel kapcsolatban jegyezte meg Rania királyné, hogy „az országomban minden hetedik ember szíriai menekült, akiknek egyaránt védelemre, élelemre, iható vízre, oktatásra és egészségügyi ellátásra van szüksége. Még az ENSZ szervezeteivel megvalósuló kooperációval is alig tudjuk biztosítani ezeket a szükségleteket.”[4] A jordán kormány 2014 májusában adta ki a National Resilience Plan (NRP) 3 évre szóló programcsomagot, amely tervezetnek az alapvető célja, hogy enyhíteni tudja a szíriai krízis okozta nyomást, amellyel az országnak szembe kell néznie, mindeközben pedig biztosítani tudja az elementáris jelentőségű humanitárius támogatásokat a rászorulóknak, amelyre – mint ahogy az összefoglaló is megnevezi – magas prioritású invesztíciókat fordít Jordánia kormánya (GOJ).[5]  Az UNHCR adatai[6] szerint, regisztráltan legalább 655 ezer szír menekült tartózkodik az országban, míg a GOJ szerint[7] legalább 1.3 millió szírt látnak el, de természetesen prognosztizálható, hogy a menekültek száma (folyamatosan) növekedni fog. Területileg megvizsgálva érthető, hogy a Szíriával határos jordániai kormányzóságok a leginkább felülreprezentáltak a szír menekültek vonatkozásában, így Amman, Irbid és Mafraq területén összpontosul a legtöbb háború elől menekülő ember, ami azt is jelenti, hogy ezek a területek fokozott nyomás alatt állnak. Mafraq vonatkozásában külön meg kell nevezni azt a Zaatari menekülttábort – de gyakorlatilag várost – amely egymagában mintegy 80 ezer(!) szír menekültet lát el.[8] Zaatari már csak azért is kuriózum, mert Jordániában a szír menekültek legjava nem táborokban, hanem városi környezetben él.

Keletfényei

Óvatlanság lenne azt mondani, hogy pusztán a két ország szomszédos viszonya okán, illetve történelmi kapcsolataikból eredően csak és kizárólag zökkenőmentes lenne a szír menekültek és a fogadó királyság lakói közötti kapcsolat, mivel mindkét közösségnek számos nehézséggel kell szembenéznie.[9] Amikor a (közel-keleti) menekültválságok tényleges arculatát vesszük górcső alá, akkor elengedhetetlen, hogy arról is szóljunk, hogy európai kontextusban egyáltalán nem beszélhetünk tényleges válságról, annak ellenére is, hogy a különféle populista és szélsőséges politikai csatornák előszeretettel hangoztatják ezt.[10] A közel-keleti állapotokkal kapcsolatos európai tévképzetekre reagálva 2015 szeptemberében Al-Mahayra jordán tábornok a következőket nyilatkozta; „ha Európa azt mondja, hogy krízise van a menekültek miatt, akkor mit mondjunk mi?[11] Melegh Attila migrációkutató pedig világosan leszögezte, hogy a ténylegesen nagy migráció nem Európában van.[12] Egyértelmű, hogy a több, mint 500 milliós Európa lehetőségeit és körülményeit (mint a világ egyik legfejlettebb régióját) egyszerűen nem lehet összehasonlítani az évek óta tényleges nyomás alatt lévő Jordánia, a kicsiny méretéhez képest óriási feladatot vállaló Libanon[13], avagy még azzal a Törökországéval sem, amely ugyan mind területileg, mind populáció terén nagy, de Szíriával szomszédos, és a jelenlegi UNHCR adatok szerint, több mint 2.7 millió(!) szír menekültet lát el, évek óta folyamatosan növekvően.[14]

A Szíria szomszédos országaiba menekülni kényszerültek között a legszegényebbek számára az egzisztencia biztosításának elementáris szintjén is katasztrofális állapotok uralkodnak, mivel korlátozott lehetőségekkel bírnak a legális munkaerőpiacba való bekapcsolódásba. Továbbá, a menekültek viszonylag jelentős szerepet játszanak a jordán városok arculatának formálódásában, különösképpen az informális lakásbérlés területén, ráadásul az árak átfogóan növekednek, és kompetitív helyzet generálódik a munkaerőpiacon. Ezen körülmények következtében, azok az emberek, akik Jordánia északnyugati részén élnek, s a legszegényebb (a sokszor marginalizálódott) rétegekhez tartóznak, egyszerűen kiszorulnak a lakásbérlés piacáról, mivel a megnövekedett árak miatt képtelenné válnak arra, hogy ingatlant tartsanak fenn.[15] Mindezek mellett, számos más szektor – így az oktatás vagy az egészségügy – is hasonló nehézségekkel küzd. Az UNHCR adatai szerint, 2015-ben 145 ezer szíriai gyermek tanult Jordánia valamely közoktatási intézményében, amely kettős oktatási rendszerben működik: A jordán gyermekek reggel/délelőtt járnak iskolába, míg a szíriaiak délután.[16] Az oktatás prioritása megkérdőjelezhetetlen, amivel párhuzamosan a munkahelyek biztosítása is szignifikáns, amely a legstabilabb út a társadalmi integráció eléréséhez. Ugyanakkor – jegyezte meg Haneen Ismail Sayed a Human Development koordinátora – a konfliktusok sokasága, illetve súlyossága miatt és az instabilitás következtében egyáltalán nem egyszerű ezeknek a szektoroknak a biztosítása, ezért is elengedhetetlen a nemzetközi támogatások folyamatos biztosítása.[17] A problémák sokasága közül elég ha csak arra utalunk, hogy például az iraki menekültek ugyan védelmet élveznek Jordániában, de nincs lehetőségük munkát vállalni, így a státuszuk rendezésének bizonytalan kérdőjelei okán tovább (kényszer)vándorolnak oda (így eljutván Európába is), ahol státuszuk rendezését biztosnak vélik, hogy azt követően a munkaerőpiac részesévé válhassanak.[18]Keletfényei

A legtöbb szíriai és iraki[19] az igen minimális jövedelmet produkáló informális szektorig tud eljutni, amely bizonytalanságot csak fokozza a jogi státuszuk körüli kérdőjelek. Annak következtében, hogy Jordánia nem aláírója a nemzetközi menekültügyi egyezményeknek (mindazon speciális egyességeket is beleszámítva, amikre fentebb már utaltunk), a szíriai és az iraki menekültek jogi helyzete eléggé bizonytalan, hiszen mind az UNHCR által, mind a fogadó ország által regisztrálva kell lenniük a menekült státusz vonatkozásában.[20] Továbbá, a jordán kormány által kiadott okmányok alapvetően 1 évre (tehát rövid távra) szólnak, amelyet ugyan meg lehet újítani, de ennek ellenére is, ezzel közel sincs biztosítva a menekült státuszának rendezése közép és hosszútávon, amely negligálhatatlan a védelmezéséhez és ahhoz is, hogy később bevándorló státuszt nyerhessen el az illető, tehát letelepedhessen és munkát vállalhasson.[21] A jogi státusz rendezése (tehát menekültből bevándorlóvá válás) elengedhetetlen ahhoz, hogy az illető a munkaerőpiac részesévé válhasson, ami által pozitív hatást tud kifejteni a fogadó ország számára, hiszen gondoljunk itt csak azokra a szír vállalkozókra, akik áttették székhelyüket Jordániába, és így a fogadó országot gazdagítják. Ezen körülmények összessége is hozzá járul ahhoz, hogy a menekültek Európa irányába is haladnak,[22] mint ahogy az a történelmi tény is, hogy a migrációs útvonalak mindig meghatározott – ha fogalmazhatunk így, "bejáratott" – irányok mentén haladnak, ahogy erre Melegh Attila migrációkutató szociológus is többször felhívta a figyelmet.[23]

Jordánia vonatkozásában az állapítható meg, hogy amíg folytatódnak a közel-keleti válságos konfliktusok (így például az iraki, jemeni, palesztin), addig biztosan számíthat folytonos menekülthullámokra, amelyek közül kimagaslóak (számok terén) a szír menekültek felülreprezentáltsága. A szír kérdés helyzetét még jobban súlyosbítja, hogy a különféle szélsőséges ideológiákra épülő erőszak és terrorszervezetek elburjánzása következtében a szomszédos Jordániának is meg kellett lépnie a szükséges biztonságpolitikai lépéseket, amelynek következtében a korábbi 45 átkelő pont helyett (kb. 378 km) jelenleg alig több, mint 3 db működik, így duzzasztván fel azon menekültek számát, akik a két ország között rekedtek, közöttük sok gyermek és nő is.[24] A szír-jordán határon 2016 júniusának utolsó napjaira egyre inkább fokozódó humanitárius válság indukálódott, aminek eredményeként, mintegy 85 ezer szír menekült torlódott fel a határon, a belépés még szigorúbb átmeneti korlátozása miatt, amire azt követően került sor, hogy a Dāʻish („ISIS”) merényletet hajtott végre a jordán határon június 21-én, amiben 7 jordán katona vesztette életét.[25]  Az öngyilkos merényletet követően a jordán hadsereg „zárt katonai zónának” (zone militaire fermée)[26] deklarálta a szír és iraki határátlépő helyeit, s leállította a humanitárius segélyek átvonulását is. Az ENSZ Világélelmezési Programjának jordániai képviselője, Shaza Moghrabi a következőket nyilatkozta: „A támadástól számítva, minden humanitárius tevékenység fel lett függesztve további értesítésig bezáróan” illetve figyelmeztetett arra, hogy „a támogatások eljuttatásának meghosszabbított korlátozása mindazok életét veszélyezteti, akik a határon rekedtek.[27] A menekültek (számos esetben orvosi) ellátásának sürgős szükségességének okai között a sivatagi klíma viszontagságait is figyelembe kell venni, hiszen a menekülés gyötrelmei, az éhség a kiszáradás veszélye, a félelem és a bizonytalanság mellett igen nehéz elviselni egy olyan klimatikus környezetet, ahol a hőség fojtogató erejű (40 fok feletti) s a különféle intenzitású homokviharok is rendszeresek. Jelenleg megoldatlan a szírek helyzete, a jordán kormány részben nyitottá tette a munkaerőpiacát a szíriai menekültek számára és alapvető céltételezése, hogy középtávon elő tudja segíteni a szírek integrációját, amelyhez elengedhetetlen támasz a nemzetközi támogatások, donorok megléte.

Annak következtében, hogy a szíriai háború az évek során nemzetközivé szélesedett, – amely már közel sem polgárháború,  alapvetően 3 fő tény(ező)t vetít előre: (1.) A szomszédos fogadó országoknak hosszú távra meg kell tervezni a menekültekkel kapcsolatos irányelveiket (policy) és a nemzetközi közösségnek sokkal fokozottabban kell biztosítania a szükséges anyagi és technikai támogatásokat, mint ahogy jelenleg működik a rendszer. Az első ponttal korrelálva egyértelmű az, hogy a (2.) közeljövőben nem opció az, hogy a szír menekültek hazatérhessenek, ezért munkahelyeket kell teremteni és szorgalmazni kell az integráció kivitelezését. (3.) Azok a menekültek, akik Európába vagy Észak-Amerikába el tudnak jutni, ott rendeződik a státuszuk és be tudnak kapcsolódni a munkaerőpiac forgásába igen minimális mennyiségre tehető, ha csak a szír menekültek összlétszámát vesszük alapul. A nemzetközi közösségnek pedig további két agendát kell szem előtt tartani, egyrészt, hogy politikai megoldást lehessen találni a szír és az iraki kérdés megoldására, hiszen ameddig nem enyhül (esetleg szűnnek meg) a háborús tevékenységek, addig a folyamatos vérontások állandósítják a menekültek generálódását és a korreláló humanitárius válságokat.[28] Másrészről pedig, roppant mód releváns, hogy a menekültekkel kapcsolatos sokszor imbecilis és egyértelműen redukáló xenofób politikai-retorikai uszításokat meg kell szüntetni, és tudatosítani kell (az európai értékek égiszének tükrében), hogy a menekültlét az nem választás kérdése, hanem „akkor válik az ember menekültté, ha már minden más lehetősége elveszett [29] s szorgalmazni kell a mihamarabbi jogi státuszuk rendezését, hogy azt követően bekapcsolódhassanak a munkaerőpiac gépezetébe, dolgozni és vállalkozni tudjanak, tehát öneltartóvá válhassanak, ahogy erre Nagy Boldizsár is számos alkalommal felhívta a figyelmet.[30]

 

 

 

[1] The Jordan Times: No Blame, here. The Jordan Times, 2016.07.09. Online: http://www.jordantimes.com/opinion/editorial/no-blame-here

[2] Doraï, Kamel: La Jordanie et les réfugiés syriens. La Vie des Idées, 2016.06.07. Online: http://www.laviedesidees.fr/La-Jordanie-et-les-refugies-syriens.html#nb2

[3] Fodor, István: A szír kérdés rendezése ­­­– kérdőjelekkel. Barankovics, 2016.04.19. Online: http://barankovics.hu/cikk/idoszeru/a-szir-kerdes-rendezese-kerdojelekkel-0

[4] Horowitz, Jake: Exclusive: Queen Rania Reveals What the Syrian Refugee Crisis Really Looks Like in Jordan.World.Mic, 2016.05.11. Online: https://mic.com/articles/143150/exclusive-queen-rania-reveals-what-the-syrian-refugee-crisis-really-looks-like-in-jordan#.zWeIo7mzB

[5] Hashemite Kingdom of Jordan, Ministry of Planning and International Cooperation: Final Draft, National Resilience Plan 2014-2016. Proposed Priority Response to Mitigate the Impact the Syrian Crisis on Jordan and Jordanian Host Communities. 29. May 2014., 4. A továbbiakban NRP.

[6] UNHCR hivatalos honlapja alapján, jelen írás idejében feltüntetett pontos adatok 655.217 embert rögzítettek. Online: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/country.php?id=107 (2016.07.17.)

[7] Erre a számra reflektálva mondta Rania királyné, hogy országában minden 7. ember szír menekült. Részletesebben: Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.; Ideas4development: Réfugiés syriens: “L’aide au développement du Liban et de la Jordanie doit être inconditionnelle” Ideas4development, 2016.07.05. Online: http://ideas4development.org/refugies-syriens-laide-developpement-liban-de-jordanie-etre-inconditionnelle/

[8] A táborban élők nemi megoszlása megközelítőleg 50-50%-os,  ugyanakkor a 18 éven aluli gyermekek 56%-t teszik ki a táborlakóknak. Vonatkozó adatokkal kapcsolatban lásd az UNHCR felületét: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/settlement.php?id=176&region=77&country=107 (2016.07.17.)

[9] Ezt a szempontot azért is kell megemlíteni, mert az általános – igen erőteljesen leegyszerűsítő, redukáló – európai közgondolkodás egyik fő vonulatát képezi az a koncepció, hogy a menekültek, miért nem csak a (hozzájuk) közeli országokba mennek, miért Európába is?  Történelmi tapasztalatainkból tudjuk jól, hogy a szomszédos ország jellege az egyáltalán nem biztos, hogy tényleges közelséget, kapcsolatot jelent a felek között. Triviális a példázat, de jól érzékelteti ezt a megközelítést éppen hazánk és egyes környező országok viszontagságos viszonya például a XX. század során (lásd Kisantant), de nyilván számos más példázatot is lehet citátum alá venni.

[10] Akoka, Karen: Crise des réfugiés, ou des politiques d’asile? La Vie des Idées, 2016.05.31. Online: http://www.laviedesidees.fr/Crise-des-refugies-ou-des-politiques-d-asile.html

[11] Lamloum, Imed: Réfugiés syriens: en Jordanie, l'approche sécuritaire prime sur l'humanitaire. L’Orient Le Jour, 2015.09.13. Online: http://www.lorientlejour.com/article/943962/refugies-syriens-en-jordanie-lapproche-securitaire-prime-sur-lhumanitaire.html

[12] Melegh, Attila: Kik jönnek, miért jönnek? (Magyarország, 2015). Történelemtanárok Egylete által rendezett konferencián elhangzott előadás. 2015.12.14. Online: https://www.youtube.com/watch?v=7CFtg22uu44

[13] Franck Bousquet, a Világbanknak a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) térségére fókuszáló ágazatának vezetője az alábbi analógiával érzékeltette Libanon óriási részvállalását a menekültek ellátásában: Libanon populációjának 2 év alatt 30%-a szíriai menekült lett, ez olyan, mintha az USA 2 év alatt Mexikó teljes populációját fogadná be. Libanonban világszinten a legnagyobb az 1 főre jutó menekültek létszáma. Forrás: Barbière, Cécile: Le Liban et la Jordanie se sont endettés pour accueillir les réfugiés. EurActiv, 2016.07.01. Online: https://www.euractiv.fr/section/aide-au-developpement/interview/le-liban-et-la-jordanie-se-sont-endettes-pour-accueillir-les-refugies/; Az UNHCR mérései szerint, Libanonban regisztráltan több mint 1 millió menekült él, nemi eloszlásuk szerint 52% nő és 48% férfi, míg a 18 éven aluli gyermekek aránya 53.5%. Az adatok forrása: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/country.php?id=122 (2016.07.18.)

[14] A Törökországban hivatalosan regisztrált menekültek nemi megoszlása is 50-50% körül mozog, a 18 éven aluli gyermekek aránya  54.2%. További vonakkozó adatokkal kapcsolatban lásd: http://data.unhcr.org/syrianrefugees/country.php?id=224 (2016.07.19.)

[15] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07.  2011 és 2014 között 14.5%-ról 22.1%-ra emelkedett Jordánia populációján belül a munkanélküliek aránya, közöttük is felülreprezentáltak a fiatalok, az alacsony edukációval rendelkezők és a társadalom legszegényebb rétegei. Erről lásd: Stave, Svein Erik – Hillesund, Solveig: Impact of Syrian refugess on the Jordanian labour market. Findings from the governorates of Amman, Irbid and Mafraq. International Labour Organization Regional Office for the Arab States and Fafo, 2015. 5-6.; Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.

[16] Regional Refugee and Resilience Plan (a továbbiakban: 3RP) 2015-2016. In Response to the Syria Crisis. 2015 Annual Report. 51. Online: http://www.3rpsyriacrisis.org/wp-content/uploads/2016/05/3RP-2015-Annual-Report.pdf; Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.

[17] Haneen Ismail Sayed az Emberi Fejlettségi Index (Human Development Index) közel-keleti régiójának koordinátora. Forrás: Ideas4development: Réfugiés syriens: “L’aide au développement du Liban et de la Jordanie doit être inconditionnelle” Ideas4development, 2016.07.05.

[18] Twight, Mirjam Abigel: Familles de réfugiés irakiens en Jordanie: la recherche active de solutions. In: Revue Migrations Forcées, RMF 51, Janvier 2016. 36-37.

[19] Twight: Revue Migrations Forcées, RMF 51, Janvier 2016. 36-37.

[20] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07. 

[21] Barbière: EurActiv, 2016.07.01.

[22] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07.

[23] Melegh: Történelemtanárok Egylete által rendezett konferencián elhangzott előadás. 2015.12.14.

[24] Lamloum:. L’Orient Le Jour, 2015.09.13.

[25] AFP: Jordanie: des milliers de réfugiés syriens dans une situation alarmante. Liberation, 2016.06.29. Online: http://www.liberation.fr/planete/2016/06/29/jordanie-des-milliers-de-refugies-syriens-dans-une-situation-alarmante_1462821; Az ENSZ forrásai szerint már 85 ezerre duzzadt a határon ragadt menekültek száma, hivatkozza: The Jordan Times: No Blame, here. The Jordan Times, 2016.07.09.

[26] AFP: Après l'attentat à la frontière syrienne, la Jordanie ne doit pas refouler les réfugiés (Amnesty). L’Orient Le Jour, 2016.06.22. Online: http://www.lorientlejour.com/article/992587/apres-lattentat-a-la-frontiere-syrienne-la-jordanie-ne-doit-pas-refouler-les-refugies-amnesty.html

[27] AFP: Liberation, 2016.06.29.

[28] Doraï: La Vie des Idées, 2016.06.07.; Fodor: Barankovics, 2016.04.19. Vö. Fodor, István: Az elfeledett lényeg: az ember a számok mögött. Barankovics, 2015.10.26. Online: http://barankovics.hu/cikk/idoszeru/az-elfeledett-lenyeg-az-ember-a-szamok-mogott; Twight: Revue Migrations Forcées, RMF 51, Janvier 2016. 37.

[29] Az idézet Rania jordán királynétól származik, közli: Horowitz: World.Mic, 2016.05.11.

[30] Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, migráció és menekültügy a fő szakterülete. A hivatkozás forrása: https://www.youtube.com/watch?v=0puOQSCqYvc (2016.07.19.) Vö. Nagy az alábbi nyilatkozatában (elsősorban az 5-7. perc között) is részletesen exponálta a menekültekel kapcsolatos munkavállalási tévképzeteket: https://www.youtube.com/watch?v=cBiNCPeBOQs (2016.07.19.)

 

Ajánló