info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

A szír kérdés rendezése – kérdőjelekkel

2016. februárjának első napjaiban Genfben vette kezdetét Staffan de Mistura ENSZ megbízott koordinálásával az igen bizonytalan kimenetel elé néző szíriai rendezést szolgáló tárgyalássorozat. (Jelen tanulmány a február-április közötti időszakot tekinti át.) Kérdőjelek sokasága merül fel, van-e bármilyen reális lehetőség arra, hogy képes-e a nemzetközi nyomás enyhíteni a szír civilek szenvedéseit, a Dāʻish („ISIS”) és más szélsőséges csoportok brutalitását, valamint a szír-rezsim által alkalmazott erőszakot. Nem utolsó sorban máig nem egyértelmű, hogy a szíriai kérdésben érdekeltek tudnak-e politikai konszenzusra jutni? A várható kilátások nem éppen reményt keltőek, kicsi a realitása annak, hogy érdemi döntések szülessenek.  Az alábbiakban azt mutatjuk meg milyen gátló tényezők tornyosulnak a tartós megegyezés előtt.

 

A tárgyalások egyik fő kérdése eleve az, hogy egyáltalán kik is üljenek le az asztalhoz. Hogy ennek milyen meghatározó szerepe van, azt már láthattuk a  Közel-Kelet másik krízis faktora, a palesztin­ –­ izraeli konfliktus rendezéshez kapcsolódó számtalan sikertelen kísérlet során.  A német szociáldemokrata politikus, Frank-Walter Steinmeier ennek kapcsán jegyezte meg, mennyire fontos, hogy a szír kormányerők és az ellenzék képviselői „ne csak a formalitások okán jelenjenek meg Genfben, hanem nyitottak legyenek a tényleges tárgyalások irányában.”[1] Nyilván elengedhetetlen a szír rezsim első számú emberének Aszad-nak (Baššār Ḥāfiẓ al-ʾAsad) a részvétele, ugyanakkor az már közel sem ennyire egyértelmű, hogy Aszad milyen – katonai, avagy politikai – megoldásban gondolkozik.  Annyi bizonyos, hogy az Aszad-rezsim mindennemű olyan tárgyalási irányt elutasít, amely egy háború utáni, ’Aszad-mentes’ Szíriát céloz. Ezzel szemben a szíriai ellenzék tárgyalási feltételeinek lényeges pontja egy olyan politikai átmenet, amelynek során Aszad távozik az ország éléről.  Nem véltelenül jelentették be jó előre: az április 13-án megtartott parlamentáris választások eredményeit illegitimnek tekintik.[2] Az Aszad ellenes csoportosulások vonatkozásában azt is látnunk kell, hogy miközben vannak érintkezési pontok, azok egyáltalán nem alkotnak homogén egységet. Az ellenzéki erők egyik fő szerveződését képező – a terrorizmussal is szembehelyezkedő, tehát többek között a Dāʻish-t is elutasító – High Negotiations Committee (a továbbiakban HNC) képviseletében, Salem al-Meslet a következőket nyilatkozta: „Addig semmilyen eredményt nem tudunk elérni [a tárgyalásokon – F.I.], ameddig Aszad és a képviselete jelen van. Szíriában naponta halnak meg az emberek, terror járja át a szomszédos országokat, Ankara, Isztambul Brüsszel. Elég legyen ebből! Nem akarunk több életet elveszteni szír földön. Hogyha Aszad hatalmon marad, az emberek elhalálozása folytatódni fog. Nem akarnak több halált és terrort látni a szírek. Itt az idő, hogy Aszad távozzon![3] A szír rezsim folyamatos és válogatás nélküli bombázásai és egyes szíriai városok szisztematikus kiéheztetése, a politikai okokból bebörtönözöttek több ezres tömege, inkább arra enged következtetni, hogy Aszad (és szövetségesei) elsősorban a katonai győzelemre helyezik a hangsúlyt. Stephen Rapp, az ENSZ korábbi főügyésze, aki egykor a ruandai népirtás vizsgálatát is vezette, a szír-rezsim által végrehajtott emberiség ellenes bűncselekmények súlyát ekként summázta: „Amikor elérkezik az igazság napja, jóval több bizonyítékot fogunk találni [ezekre a bűntettekre], mint Nürnberg óta bármikor.”[4]

Keletfényei

Kétséges addig is mit képes az ENSZ tenni a civil lakosság szenvedéseinek enyhítésére. Mit ér a gyakorlatban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254-es határozata,[5] vagy az a kezdeményezés, hogy egy nemzetközi megfigyelő küldöttség kerüljön Damaszkuszba, amelynek feladatai közé tartozna a fegyverszünet elősegítése. Az Aszad-rezsim ugyanis nem járul hozzá semmiféle ilyen jellegű nemzetközi felügyelő szervnek az országba való belépéséhez.[6] Nem tartotta járhatónak ezt az utat az EU külügyi kapcsolatok és az ENSZ békefenntartó tevékenységeinek szakértője, Richard Gowan sem. Szerinte az ENSZ-nek egyáltalán nincs komoly szerepe a globális hírszerzésben, így gyakorlatilag nem tud érdemben részt venni az információszerzésben és elosztásban, ami viszont nyilvánvalóan korlátokat szab a szíriai rendezésben való beleszólásának is.[7] Gowan szerint az ENSZ-nek be kell látnia, hogy korlátozott kapacitásai okán képtelen hatást gyakorolni a szíriai tűzszüneti megállapodásra.   Az érdemi egyeztetésekhez szükség lenne olyan Szírián belüli diplomáciai térre és erőre, amely képes reálisan felmérni az országon belüli aktuális helyzetet.  A helyi színterek közül egyedül Damaszkusz városa az, ahol az Aszad-rezsim képes garantálni egy Szírián belül tárgyaló nemzetközi misszió biztonságát. A tárgyalásokat koordináló de Mistura által meghatározott pontok közé tartozik az is, hogy „egy lehetőség szerint, katonai tapasztalatokkal rendelkező szenior vezetőt kell kinevezni, aki a Szírián belüli tűzszüneti eseményeknek az irányítását látná el.”[8]

Emile Nakleh Közel-Kelet szakértő úgy látja, hogy a szír-rezsim és a szélsőségesek ellen egyidejűleg kell harcolnia az USA-nak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Törökországnak és Jordániának.[9] Ugyanakkor Nakleh egyszerűen megfeledkezik arról, hogy ezt az alternatívát semmiképpen sem lehet a gyakorlatban megvalósítani.   Abban az esetben ugyanis, ha a szír-rezsimet meg tudná buktatni a nyugati és a lokális erők – elsősorban is az Öböl-menti arab államok – kooperációja, miközben a szélsőségesekkel is hadat viselnek, az eredmény csak további káosz és egy újabb hatalmi vákuum létrejötte lenne, amely kétségtelenül a szélsőségek további erősödését és a terror fokozódását jelentené a szír lakosság számára is. Nakleh megközelítésének másik fő problémája, hogy míg az Aszad elleni fellépést részletezi, addig nem számol a szír vezető két fő szövetségesének, Iránnak és Oroszországnak az érdekeivel.  Aszad mögött a két legnagyobb támogató hatalom az orosz állam és Irán, akik természetszerűleg szintén bele akarnak szólni a szíriai rendezés kimenetelébe. A két hatalom alapvető céljai között szerepel a szír vezető posztján való megtartása, amit a nyugati döntéshozók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Oroszországgal már csak azért is számolni kell, mert az oroszok immáron második alkalommal segítették ki a szír-kérdésben elakadt Obama-adminisztrációt, így nyervén alapot a rendezésbe való beleszólásba. Irán esetében a 2015 derekán megkötetett iráni-atommegállapodás, és az ország nemzetközi diplomáciai véráramlásba való visszakerülése kezdett el hidat építeni Teherán és Washington között a szír-kérdés vonatkozásában is.[10] Továbbá azt is számba kell vennünk, hogy egy tényleges tűzszünet milyen jelentőséggel bír az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Törökország szempontjából. A tényleges tűzszünet nem csak a kormányerők sorainak a rendezését tudná biztosítani, hanem a felkelőkét is, továbbá Szíria jelenlegi széttagoltságát is erősítené, ami végső soron az Aszad-rezsim hatalmát és rajta keresztül az orosz és iráni geopolitikai pozíciókat gyengítené.[11] Nakhleh úgy véli, hogy a térségben érdekelt nyugati nagyhatalmak (USA, Egyesült Királyság és Franciaország) szempontjából fontos tényező, hogy az oroszok szíriai katonai aktivitásának köszönhetően a nyugati hatalmak mentesültek a frontokon való tényleges harcoktól.[12] Ugyanakkor az orosz katonai jelenlét és fegyveres küzdelem a szélsőségekkel és a felkelőkkel, egyértelműen ütőkártyaként jelenik meg az orosz fél kezében. További kulcskérdés, hogy a szíriai krízisben oly kiemelkedő szerepet játszó szélsőséges erők, mint például a Dāʻish vagy a Jabhat an-Nuṣrah (Al Nuszra Front) képviselete jelen lehet-e ezeken a tárgyalásokon? Ha a válasz igen, akkor rögvest indukálódik a következő kérdés, hogy milyen feltételek mellett lehet tárgyalni egy nemzetközileg is elismert terrorszervezet képviselőivel? Amennyiben a válasz nemleges, abba az ellentmondásba futunk bele, hogy a válság főszereplői ki lesznek rekesztve a rendezési tárgyalásokból.  A szír kérdés összetettségét jelzi az is, hogy korántsem egyértelmű annak meghatározása, kit tekint a nemzetközi közösség terroristának. Szíriában gomba-módra elszaporodtak a különféle felkelő szervezetek, s egyáltalán nincs nemzetközi konszenzus arról, hogy közülük kiket kell terrorista entitásként definiálni és kiket lehet – mint ahogyan ezt elsősorban az USA hangoztatja – ’mérsékelt felkelő’ csoportoknak tekinteni.[13]   Egyre inkább nyilvánvaló, ez utóbbi meghatározásnak a szír frontokon nincs valóságlapja, azaz a ’mérsékelt’ jelző nem alkalmazható a szír felkelők egyetlen fegyveres csoportjára sem.[14]Keletfényei

Súlyos bizonytalanságok jellemzik a kurdok helyzetét is. A szélsőségesekkel szembeni ellenállásban a kurdok kezdetektől fogva viszonylag eredményesen állnak helyt (a kurd-állásokat nem is tudták áttörni a terroristák), amivel jogot formáltak arra, hogy felvessék egy majdani Kurdisztán lehetőségét. Ez viszont teljes mértékben szemben áll a török érdekekkel. Jelenleg elképzelhetetlennek látszik, hogy Törökország bármilyen engedményt tegyen a kurdok felé. Mi több, oly mértékben tekinti ellenségének a kurdokat, hogy számos szakértői vélemény szerint a török politika nem is feltétlenül a Dāʻish ellen, hanem a kurdok egésze ellen irányul. Nem meglepő tehát, ha a törökök elutasítják a kurdok tárgyalásokon való részvételét. Az orosz külügyminiszter, Sergei Lavrov viszont arra figyelmeztetett, a kurdok megkerülhetetlenek és amennyiben nem kapnak helyet a tárgyalásokon, csak a Szíriától való elszakadási vágyuk fog erősödni.[15] 2016. február 27-én az Egyesült Államok és Oroszország közös megállapodása értelmében hatályba lépett a tűzszünet, amit a különféle terrorista-szélsőséges csoportok nem fogadtak el. Ez lehetőséget teremtett a szír-rezsim erőinek és az orosz légi erőknek (a szélsőségesek mellett), hogy tovább folytassák a hadműveleteiket, amelyek során újfent számtalan civil lelte halálát.[16] A teljes kudarcként értelmezhető tűzszünet után március 14-23. között a genfi ENSZ központban, a Palais des Nations (Nemzetek Palotája) falai között újraindultak a tárgyalások. De Mistura ekkor azt ígérte még aprólékosabban egyeztetnek a lehetséges politikai átmenetről.[17] A márciusi tárgyalásokat követően, április 13-án, a szír választásokkal párhuzamosan folytatódtak a béketárgyalások, amelyek során már a kormányzás és az alkotmányosság kérdései is szóba kerültek.[18] A lényeg azonban mit sem változott, hiszen Aszad és az ellenzék nézetei egyáltalán nem közeledtek egymáshoz: míg az ellenzék változatlanul Aszad uralmának a végét követeli, addig a regnáló szír vezető minden áron meg akarja tartani a hatalmát, amit a szír-rezsim által uralt területeken kiírt választások is jeleznek. Ráadásul a szír külügyminiszter, Walid Muallem egyszerűen illuzórikusnak nevezte az Aszad lemondását megfogalmazó ellenzéki követeléseket és előre bocsátotta, ebbe a politikai kérdésbe semmiféle beleszólása nem lehet az ellenzéknek a genfi tárgyalóasztalnál.[19] Az, hogy az elmúlt időszakban a szélsőségek felett Aszad és szövetségesei érdemi győzelmeket tudtak aratni (lásd többek között Palmyra visszavételét a Dāʻish-tól) egyértelműen a rezsim tárgyalási pozícióinak erősödését jelentette.[20] Az érdekek antagonisztikus szembenállására reflektálva, de Mistura mindkét félnek címezve kijelentette: „Maga a ’kormányzás’, mint fogalom, roppant mód kritikus jelentéssel bíró…az teljesen normális, hogy mindegyik fél úgy jön ide [a tárgyalásokra], hogy a saját, stabil pozícióját kívánja biztosítani, viszont, azért jöttünk ide, hogy tárgyaljunk.[21]

Összességében megállapítható, hogy a béketárgyalások elvi síkjai és a frontok gyakorlata teljesen más dimenziókban mozognak. Az újabb és újabb genfi egyeztetések meghirdetése egyáltalán nem hatnak a frontok eseményeire. De Mistura az ellenségeskedések beszüntetését követeli, mert azok „súlyos incidensekkel terheltek, s rendszeres jellegüknél fogva, folyamatosan bomlasztják [a tárgyalások eredményességébe vetett] bizalmat s hitet”.   Erre azonban egyelőre nem igazán utal semmilyen jel, sőt mi több, épp az ellenkezőjének lehetünk tanúi.[22] Szíria északnyugati részén, a török határral érintkező Aleppó tartomány területén erőteljes csatározások újultak ki a kormányerők és a szélsőségesek között április 12-én, amelynek során a rezsim erői megkezdték kiszorítani a Jabhat an-Nuṣrah fegyvereseit Al-Eis városából. Mindeközben, erőteljes légi támadássorozatba kezdtek a szír kormányerők a Dāʻish által megszállt Aleppó visszafoglalásának az előkészítéséért. Az elhúzódó, folyamatos csatározások a végletekig kimerítik a civil lakosságot. A humanitárius krízist tovább mélyítő törvénytelen támadásokban számos civil leli továbbra is halálát, mint ahogyan ezt a Human Rights Watch képviselője, Nadim Houry is jelezte.[23] Mindez napjaink menekültválságának legfőbb mozgatórugója, miközben a szír-kérdés továbbra is nyitott, és az érdemi megoldások előtt tornyosuló akadályok száma nem csökken. 

 

 

* A tanulmány eredeti megjelenési helye: Fodor, István: A szír kérdés rendezése – kérdőjelekkel. Barankovics, 2016.04.19. Online: http://barankovics.hu/cikk/idoszeru/a-szir-kerdes-rendezese-kerdojelekkel-0

[1]Zeit Online: Steinmeier fordert ernsthafte Verhandlungen. Zeit Online, 2016.03.14. Online: http://www.zeit.de/politik/ausland/2016-03/frank-walter-steinmeier-aussenminister-syrien-frieden-verhandlungen

[2] Lásd például a Jaysh al-Islam (الإسلام جيش) elnevezésű szélsőséges szervezet képviseletében nyilatkozó Mohammed Allusch szavait, aki kijelentette, hogy semmiféle tárgyalás alapját nem képezheti Aszadnak a hatalomban tartása.: Zeit Online: Streit um Assads Zukunft bei Friedensgesprächen. Zeit Online, 2016.03.22. Online: http://www.zeit.de/politik/ausland/2016-03/syrien-friedensgespraeche-genf; A parlamenti választások kiírása egyértelmű üzenete annak, hogy Aszad semmiképpen sem akar hatalmáról lemondani.: AFP: Syrie: reprise des pourparlers de paix à Genève avec pour cible la transition politique. Libération, 2016.04.13. Online: http://www.liberation.fr/planete/2016/04/13/syrie-reprise-des-pourparlers-de-paix-a-geneve-avec-pour-cible-la-transition-politique_1445806

[3]Albawaba: Syria’s opposition blames Assad for fruitless peace talks. Albawaba, 2016.03.25. Online: http://www.albawaba.com/news/syria%E2%80%99s-opposition-blames-assad-fruitless-peace-talks-821270

[4] Blair, David: Syria war crimes investigators amass strongest evidence 'since Nuremberg' against Bashar al-Assad. Telegraph, 2016.04.12. Online: http://www.telegraph.co.uk/news/2016/04/12/syria-war-crimes-investigators-amass-strongest-evidence-since-nu/

[5] Lásd többek között Ma’arra (Maʿarrat al-Nuʿmān) városában található kórházak elleni szisztematikus támadásokat, amelyekre 2016. február 15.-án került sor. A beszámolók szerint, legalább 1 kórházat teljesen romba döntött a szír-rezsim vagy az orosz erők által kilőtt rakéták. Szintén ezen a napon legalább 50 civil halálát okozta két észak-szíriai iskola elleni támadás. Gutman, Roy: Syria Cease-Fire Brings Turkey Closer to War. Foreign Policy, 2016.02.16. Online: http://foreignpolicy.com/2016/02/16/syria-ceasefire-brings-turkey-closer-to-war/?utm_source=Sailthru&utm_medium=email&utm_campaign=New%20Campaign&utm_term=Flashpoints; Az SNHR (Syrian Network for Human Rights) jelentése szerint, a genfi tárgyalások megkezdésének már az első napjaiban is, több mint 130 civil életét követelte az orosz bombázások. Temizer, Selen – Misto, Mohamed: 5 days into Geneva talks, Russia continues pounding Syria. AA, 2016.03.02. Online: http://aa.com.tr/en/todays-headlines/5-days-into-geneva-talks-russia-continues-pounding-syria/514853

[6]Lynch, Colum: U.N. Plan Calls for Intel Team in Damascus. Foreign Policy, 2016.02.02. Online: https://foreignpolicy.com/2016/02/02/u-n-plan-calls-for-intel-team-in-damascus/?utm_source=Sailthru&utm_medium=email&utm_campaign=New%20Campaign&utm_term=Flashpoints

[7] Lynch: Foreign Policy, 2016.02.02.

[8] Lynch: Foreign Policy, 2016.02.02.

[9] Nakleh, Emile: Syria Negotiations: How Appeasing Assad Will Not Yield Peace. LobeLog, 2016.02.02. Online: https://lobelog.com/syria-negotiations-how-appeasing-assad-will-not-yield-peace/?utm_content=bufferca740&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer; Érdemes felidézni a 2003-ban megbuktatott iraki diktátor, Szaddám (Ṣaddām Ḥusayn) utáni iraki belpolitikai folyamatokat. A diktátor félreállítását követően Irakon belül olyan hatalmi vákuum indukálódott, amelyben a különféle szélsőséges erők könnyedén tudtak teret nyerni. Ezen változások során formálódott ki a Dāʻish iraki ága is. Erről részleteiben lásd: Fodor, István: Az „ISIS” felemelkedése: A takfīrizmus erejének multidiszciplináris vizsgálata. OTDK kézirat, Szeged, 2015. 15-19. Online: Kattints ide; Ezen körülmények tükrében, egyáltalán nem lenne optimális a ’kétfrontos háború’, mivel az minden bizonnyal hasonló forgatókönyvet vetítene előre, mint Irak esetében, így a szélsőségek további burjánzását indukálná.

[10] Az utalásszerűen megfogalmazott két esemény a következő: 1., Az oroszok közvetítő szerepe a szíriai háborúban bevetett vegyi fegyverek felszámolásában, amelyről korábban úgy nyilatkozott az amerikai elnök, hogyha bevetésre kerül, akkor az lesz az a ’vörös vonal’ (red line), ami nemzetközi katonai beavatkozást fog indukálni Szíriába. 2., Az igen megkérdőjelezhető ’Aszadnak mennie kell’ (Aassad must go) washingtoni politikai lózung utáni kiúttalanságra adott tényleges orosz válasz a katonai beavatkozása által. Lásd: Hunter, Robert E.: The Opportunity of the Syrian Ceasefire. Lobelog, 2016.03.14. Online: http://lobelog.com/the-opportunity-of-the-syrian-ceasefire/?utm_content=bufferd7b52&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer Illetve: Nakleh: LobeLog, 2016.02.02.

[11]Katehon: New Truce in Syria: In Whose Interest? Katehon.com, 2016.02.23. Online: http://katehon.com/article/new-truce-syria-whose-interest

[12] Nakleh: LobeLog, 2016.02.02.

[13] Katehon: Katehon.com, 2016.02.23.

[14] Gutman: Foreign Policy, 2016.02.16.

[15] Zeit Online: Zeit Online, 2016.03.14.

[16] Spiegel: Bürgerkrieg in Syrien: Neue Gefechte gefährden Genfer Friedensgespräche. Spiegel, 2016.03.07. Online: http://www.spiegel.de/politik/ausland/syrien-gefechte-gefaehrden-genfer-friedensgespraeche-a-1081077.html; Katehon: Katehon.com, 2016.02.23.; Perry, Tom – Al-Khalidi, Suleiman: Les pourparlers de paix sur la Syrie s'annoncent difficiles. Reuters, 2016.03.14. Online: http://www.reuters.com/article/syrie-pourparlers-idFRKCN0WG0LI  

[17] AFP: Libération, 2016.04.13.

[18]France24: Syrie: reprise des pourparlers de paix. France24, 2016.04.13. Online:  http://www.france24.com/fr/20160413-syrie-reprise-pourparlers-paix

[19] Perry – Al-Khalidi: Reuters, 2016.03.14

[20] PRESSTV: Syrie: Palmyre est sous le feu des combattants de la Résistance. PressTV, 2016.03.22. Online: http://www.presstv.ir/DetailFr/2016/03/22/456963/Syrie-Rsistance-Palmyre-Daech-arme-russie; Jules, Allain: Syrie: sécurisation des routes menant à Palmyre et cap vers la Citadelle. MamaAfrika, 2016.03.23. Online: http://www.mamafrika.tv/blog/frappes-russes-syrie-securisation-des-routes-menant-a-palmyre-et-cap-vers-la-citadelle/#oh5ZjkI7FSqQJDz4.99

[21] Naylor, Hugh – Zakaria, Zakaria: Syria’s Assad holds elections despite peace talks in Geneva. The Washington Post, 2016.04.13. Online: https://www.washingtonpost.com/world/syrias-assad-holds-elections-despite-peace-talks-in-geneva/2016/04/13/2883ceec-00e2-11e6-8bb1-f124a43f84dc_story.html

[22] Naylor –Zakaria: . The Washington Post, 2016.04.13.

[23] Al Jazeera: Surge of clashes in Syria on eve of Geneva peace talks. Al Jazeera, 2016.04.13. Online: http://www.aljazeera.com/news/2016/04/surge-clashes-syria-eve-geneva-peace-talks-160412150542261.html

Ajánló