info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

Szíria frontjai - Manbij és Jarabulus: A Dāʻish („ISIS”) visszaszorításának újabb állomása és az érdekek ütközése

Jelen írás 2016. szeptemberében készült, és az akkori állapotokra reflektál.: A török határ szomszédságában fekvő – ezért geostratégiailag releváns – észak-szíriai Manbij városa mintegy két éves megszállás után 2016. augusztus 14-én felszabadult  a Dāʻish terrorisztikus elnyomásától. Az offenzívában egyaránt részt vállaltak arab és kurd szárazföldi erők – illetve a koalíciós légierő is –, amelynek során a szárazföldi egységeknek szinte házról-házra kellett előre haladniuk a terroristák visszaszorítása és a városból való kiűzése érdekében. A város lakosságának természetesen nagy megkönnyebbülést jelent, hogy véget ért a Dāʻish terrorja.[1] Manbij stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen a szélsőségesek számára egy olyan összekötő város volt, amelynek érintésével Törökországon keresztül utazhattak a takfīri (a szélsőségesek egyik főbb ideológiai eleme) terroristák Európába, illetve onnan a Közel-Keletre. Magyarán megfogalmazva, Manbij a szélsőségesek külföldi harcosainak volt az egyik fő közlekedési csomópontja.[2]

Bővebben...

Kissinger és az Új Világrend

A volt amerikai diplomata és politikus, Henry Kissinger neve az egyik legjelentősebbé izmosodott a szakmáján belül, amelyet érzékeltetve hasonlóképpen elmondható az, ami a kereskedelmi brókerek nagyágyúja, E.F. Hutton vonatkozásában közismertté vált, hogy „amikor Henry Kissinger beszél, akkor az emberek hallgatnak.[1] A nagy reputációnak örvendő Kissinger 2015. októberben publikált a Wall Street Journal lapjaira egy cikket, amelyben az Egyesült Államok jövőbeli külpolitikai lehetőségeit, lépéseit részletezi, számos pontján igen elfogult és szűk látókörű megközelítésben, amiről Robert E. Hunter volt NATO nagykövet, magasan rangsorolt amerikai biztonságpolitikai szakértő készített recenziót.[2] Kissinger vonatkozó publikációi vonatkozásában érdemes megemlíteni a 2014-ben napvilágot látott Világrend című monográfiáját, amelyben a vesztfáliai békerendszerhez való visszatérést sürgeti. [3]

Bővebben...

Jordánia a menekültválság(ok) vonzásában

A kortárs háborús krízisek következtében menekülni kényszerültek szenvedéssel telített mindennapjaikba betekintés engedő képsorok elsősorban a Mediterráneum, illetve Közép-Európa egyes államainak vonatkozásában lettek (köz)ismertek. Ugyanakkor, a menekültválságok és az azokkal járó feladatok tényleges viselői-hordozói, mint például Jordánia erőn felüli humanitárius kötelezettségvállalása szinte teljesen ismeretlen a közvélemény előtt (Libanon és Törökország is ide tartozik).

Bővebben...

A fanatizmus tudatlansága - az „ISIS” (Dāʻish) politikai gondolkodása - 1. rész

A világ muszlimai s nem-muszlimai fölötti uralmat célul kitűző, az iszlám teológiai s jogi elveit önkényesen és szélsőségesen átértelmező, önmagát „Iszlám Államnak” ("ISIS") nevező terrorszervezet sikerének titkát kutatva ritkán esik szó a szélsőségesek politikai gondolkodásának dimenziójáról, jobbára csak a szervezet professzionális PR kampányát és digitális kommunikációját szokás emlegetni. Pedig a terroristák elleni és a fiatalok radikalizálódását megakadályozó küzdelem egyik hadszíntere az ideológia, ahol egyértelműen kimutatható mely pontokon értelmezi önkényesen félre a Dāʻish az autentikus iszlámot.[1]

Bővebben...

Terrorból a bizonytalanságba: Fallūjah - Iraki civilek sorsa a háborúban

Az iraki hadsereg 2016. június 27-ei hivatalos közlésében nyilatkozta, hogy felszabadították Fallūjah városát a Dāʻish („ISIS”) megszállásától. Ugyanakkor a kétségtelenül szignifikáns esemény mellett, egyszerűen eltörpültek azok a beszámolók és a vonatkozó nemzetközi figyelem is, amelyek azokról a civilekről szólnának (vagy azokra reflektálnának), akik a szélsőségesek uralma alatt és a harcok elől menekülvén a szenvedéssel telített bizonytalanság érzésével kellett szembenézniük. Jelen írás ezt a hiányt igyekszik bepótolni, így megvilágítva a harcok elől menekülő civilek mindennapjainak sanyarúságát és a menekülés következményeinek súlyos kérdőjelekkel terhelt jellegét.

Bővebben...

A szír kérdés rendezése – kérdőjelekkel

2016. februárjának első napjaiban Genfben vette kezdetét Staffan de Mistura ENSZ megbízott koordinálásával az igen bizonytalan kimenetel elé néző szíriai rendezést szolgáló tárgyalássorozat. (Jelen tanulmány a február-április közötti időszakot tekinti át.) Kérdőjelek sokasága merül fel, van-e bármilyen reális lehetőség arra, hogy képes-e a nemzetközi nyomás enyhíteni a szír civilek szenvedéseit, a Dāʻish („ISIS”) és más szélsőséges csoportok brutalitását, valamint a szír-rezsim által alkalmazott erőszakot. Nem utolsó sorban máig nem egyértelmű, hogy a szíriai kérdésben érdekeltek tudnak-e politikai konszenzusra jutni? A várható kilátások nem éppen reményt keltőek, kicsi a realitása annak, hogy érdemi döntések szülessenek.  Az alábbiakban azt mutatjuk meg milyen gátló tényezők tornyosulnak a tartós megegyezés előtt.

Bővebben...

A fanatizmus tudatlansága - Utópiák bűvöletében - 2. rész

A Dāʻish kegyetlen és deviáns ideológiájának egyik markáns pillére a kalifátusi (khilāfa) rendszer visszaállítási kísérlete. Ennek az utópiának semmiféle vallásjogi és reálpolitikai alapja nincs.[1] A 2014. szeptemberében több mint 120 muszlim tudós által szerkesztett és a szélsőségeseknek címzett Nyílt Levél rezüméjének 5. pontja expressis verbis kimondja, hogy az iszlámban tilos a mai idők körülményeit negligálni bármilyen vallásjogi döntés meghozatalára is kerüljön sor.[2] Nyilvánvaló, hogy az iszlám hajnalán – tehát a VII. századi Arábia földjén – uralkodó körülményeket, semmilyen megközelítés szerint sem lehet a XXI. század posztmodern világába átültetni, miként azt a szélsőségesek propagálják.   

Bővebben...

Az „ISIS” felemelkedése: A takfīrizmus erejének multidiszciplináris vizsgálata. OTDK kézirat, 2015.

Online: Kattints ide! 

Istennek hála, végre megszületett a teljes Dāʻish - kérdést érintő tanulmányom, amelyben, minden kérdés reflektorfény alá kerül, ezáltal pedig tisztázásra kerülnek a valós körülmények, folyamatok és korrekt interpretációk. Argumentálásom alátámasztása érdekében, górcső alá veszem a hiteles iszlám tudományos munkákat, amelyek által megvilágítom a tényleges kalifátus körülményeit, a ǧihād (dzsihád) lényegét, azokat a feltételeket és körülményeket, amelyeknek kötelező jelleggel kell abszolválódniuk az iszlám tükrében, amely elutasítja a terrort.

Bővebben...

Ajánló