info@keletfenyei.hu
+36 70 312-4617
Kapcsolat
klimaprofik.hu

ḤAQĪQĀH 1.szám: A Dāʻish ("ISIS") kérdés - A muszlim tudományos világ általi teljes körű elutasítás (Negyedik rész - Befejező!):

Qari Muhammad Asim - "Nem az általunk ismert iszlám/ Not the Islam We Know." 

A Ḥaqīqāh (jelentése: igazság, realitás) elnevezésű - brit muszlim tudósok által szerkesztett - folyóirat, amelynek alapvető célja, hogy a tudomány hozzájárulásával, elérhetővé váljon a muszlim fiatalok oktatása az extrémista mozgalmak valós arculatáról, továbbá, hogy globális értelemben ismereteket közöljön az iszlámról, amely szándékot a vonatkozó tudományok szemüvegein keresztül prezentálják a realitásokat, és a valós tanításokat, értelmezéseket.
Ezen írás során Qari Muhammad Asim teológus cikkének a fordítása kerül közlésre két részletben, amelynek címe igen helytállóan érzékelteti, hogy amit a különféle szélsőséges entitások követnek el az iszlám nevében, az nem más, mint üres és illegitim hivatkozás, s egyben az iszlám teljes megcsúfítása is.: "Nem az általunk ismert iszlám."(1.)

 

Ezeknek az egyéneknek (akik a szélsőségesedés útjára léptek) nagyon felületes és korlátozott ismereteik vannak az iszlámról, amit a saját imaginációikkal interpretálnak, ezáltal roppant mód távolra kerülnek az iszlám által lefektetett princípiumoktól. Amennyiben ezen fiatalok megnyilvánulásának a milyenségét, a karakterisztikájukat vesszük górcső alá, akkor a már Mohamed által leírt khawārij (gyakorlatilag az első ténylegesen szélsőséges mozgalom az iszlám korai történetében) szemléletmódot lehet azonosítani. Nagyon fontos azt is leszögezni, hogy semmiféle színterük nincsen az iszlám tudományok berkein belül, és mégis szeretnének egy „iszlám államot”/”iszlám rendszert” létrehozni. Ráadásul, a helytelen eljárást alkalmazó törekvéseikkel, céljaikkal az iszlám alapvető tanításait rombolják szét.

A khawārij-entitás, szellemiség 5 fő jellemző vonása:

1., Általában olyan fiatalokat tömörít, akik ugyan lelkesek, de dühvel és frusztrációval telítettek, amit csak súlyosbít, hogy mindenféle előretervezés, stratégia és tapasztalat hiányában szenvednek. Lásd még: „Az utolsó napokban (a világban), ostoba gondolatokkal és ideákkal rendelkező fiatalok jelennek meg...” (2.)
2., Arrogánsak és önelégültek: „Önmaguktól esnek ámulatba, a büszkeségtől telítve válnak dagadttá, s a vallást (az iszlámot) is elhagyják, mint ahogy a nyíl keresztül halad a vad testén.” fogalmazta meg Aḥmad ibn Ḥanbal.
3., A Qurʼān-t teljesen félreinterpretálják, annak az igazi tanításait nem teszik magukévá, ezáltal pedig képtelenek arra, hogy megtudják különböztetni a jót a rossztól, illetve hogy realizálják a saját értelmezéseik eltévelyedettségét: „Ugyan recitálják a Qurʼān-t, de annak a szavai nem haladnak tovább a torkaiknál.” (3.)
4., Kiváló szónokok vannak közöttük, amelyek által nagy hatást tudnak gyakorolni az emberekre. Cizelláltan megszerkesztett közösségi médiát építenek ki, aminek következtében még hatásosabban tudják az egyéneket befolyásolni, mint ez már Ṣaḥīḥ Abū Dāwūd is megvilágította: „Kiválóan beszélőek vannak közöttük, de a tetteik gyarlóak.
5., Első lépéseik között, az általuk hitetleneknek minősített muszlimokkal szemben fatwā kiadását hajtják végre, amit a vérontás szükségességének tekintenek: „Muszlimokat fognak legyilkolni!” -szól az egyik vonatkozó hagyomány. (4.)

Az élethez való alapvető jogok: A mindenkori muszlim vezetőnek szigorúan betartandó kötelessége, hogy az iszlám államon belül élő népeknek/lakosoknak - attól függetlenül, hogy muszlimok-e avagy sem, - élelmezését, ruháztatását és a biztonságukat biztosítsa, miként Mohamed próféta meghatározta ezt:
Ádám fiának három joga van: Otthonra, amiben lakik,- ruházatra, amivel elrejtheti a személyes testrészeit,- és egy falat kenyérre, amit elfogyaszthat.

A becsületességhez és az igazságossághoz való jog: Az igazságosság és a becsületesség jelenléte minden haladó szellemiségű társadalom elementáris attribútuma, amennyiben az adott vezetés figyelmen kívül hagyja ezen faktorokat, akkor az emberek kizsákmányolása indukálódik, ezáltal pedig az adott társadalom a romlás irányába fog haladni. Ezen relevanciák szem előtt tartása végett hangoztatja a Qurʼān is, hogy: „Ó, ti, akik hisztek! Legyetek elhatározottan szilárdak Allah-ért, igazságos tanúk! És az emberek iránti haragvásotok ne vigyen benneteket arra, hogy igazságtalanok legyetek! Ez közelebb van az istenfélelemhez!” (5:8)

Ezek a szélsőséges entitások semmilyen határt nem ismernek, a bosszú által vezérelt szenvedélyük minden létező rubicont átlép. Az iszlám nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az emóciók korlátozásának az elengedhetetlen voltát érzékeltesse, különösképpen akkor, amikor különféle viszontagságos ingerek érik az egyént.: „Azzal aki minden köteléket elvág tőled, kösd újra össze magad. Azzal aki jogtalanul bánik veled, bánj vele kegyesen. Mindig az igazat mond, még akkor is, ha ellened tanúskodik!” tanította Mohamed.

Keletfényei

Szabad vallásgyakorláshoz való jogról:
Az iszlámban nincsen valláson alapuló kényszer, sőt a vallási szabadság igen nagyra van értékelve. Amennyiben, engedélyezett lenne (vagy lett volna) a kényszer általi hit terjesztése, akkor például senki sem maradt volna nem-muszlim a helyesen vezetett kalifák idejében. Továbbá, az iszlám előírja azt is, hogy a muszlimoknak más hitelvek nézeteinek, már a verbális szinten történő sértegetéseitől is tartózkodniuk kell, mint ahogyan attól is, hogy olyan nézetekkel azonosuljanak, amelyek mások vallási nézeteinek a becsmérléséről szólnak : „És ne szidalmazzátok azokat, akikhez Allah helyett fohászkodnak, (nehogy) ők is szidalmazzák Allah-ot ellenséges érzületükben, tudás nélkül. Így ékesítettük fel minden közösség számára a maguk cselekedetét.” (6:108) Amihez kapcsolódik a következő vers: „Emiatt írtuk meg Izrael fiai számára azt, hogy ha valaki megöl egy lelket, egy másik lélek nélkül, vagy a földön való rossz okozásának a hiányában, akkor az olyan mintha minden embert megölt volna. Aki viszont életben tart az olyan, mintha minden embert életben tartott volna.” (5:32)

Nem-muszlimok jogairól:
A., Vallási szabadság – Az iszlámra való hívás milyenségét, a bölcsesség és az értelem szellemisége kell, hogy átjárja, amely egy olyan adekvát atmoszférát tud biztosítani, amely vallási kötelezettség is. Amennyiben az adott egyén elutasítja az iszlám felvételét, az nem indukálhat konfrontálódást: „És mondd: ’Az Igazság az Uratoktól származik!’ Aki akar az higgyen! Ám, aki akar az legyen hitetlen.” (18:29) Az iszlám uralma alatt lévő területeken élő nem-muszlimoknak biztosítani kell, hogy megtarthatják és gyakorolhatják a saját vallási nézeteiket, amelynek keretein belül a nem-muszlimokat teljes védelemben kell részesíteni (például.: tulajdonaik, vallási törvényeik, szakrális épületeik avagy megválasztott vallási vezetőik tisztségben tartása stb.), amely biztonság garantálását már Mohamed elrendelte.

B., Hadifoglyokkal való helyes bánásmód: Mekka meghódítását érdemes citátum alá venni a példázatok áttekintése során, amiről – tehát a hadifoglyokról – a Qurʼān ekként emlékezik meg: „Táplálják a szegényeket, árvákat és a rabokat – jóllehet nekik is kedves az. Mi bizony Allah kegyét keresve táplálunk benneteket. Nem várunk tőletek sem fizetséget, sem köszönetet.” (76:8-9) A nem-muszlim foglyokra vonatkozóan pedig: „A megbocsátást gyakorold!” (7:199)

 

1., ASIM, Qari Muhammad: Not the Islam We Know. In: Ḥaqīqāh. Exposing the Truth. Issue 01. 2015. 18-32. Online: http://imamsonline.com/blog/wp-content/uploads/2015/03/Haqiqah-What-is-the-Truth-Behind-ISIS.pdf; A témában átfogóan lásd: FODOR, István: Az „ISIS” felemelkedése: A takfīrizmus erejének multidiszciplináris vizsgálat. OTDK kézirat, Szeged, 2015. 39-44. Online: Kattints ide
2., Ṣaḥīḥ al-Bukhārī: Vol. 6, Book 61, Hadith 577.
3.,Ṣaḥīḥ Muslim, 1066.
4., Ṣaḥīḥ al-Bukhārī, 7432.

 

 

Ajánló